Anglia, Dánia és Németország tárgyalásokat kezdeményezett arról, milyen jogi lépéseket tehetne a FIFA ellen, illetőleg milyen lépésekkel távozhat a szervezetből.
A vb-résztvevő országok Gianni Infantino FIFA-elnök bejelentése után határoztak a válaszlépésekről. Az elöljáró bejelentette: megtiltja az arab államban a szivárványos, One Love-feliratú csapatkapitányi karszalag viselését, s aki ennek ellenére azzal fut ki a pályára, sárga lapot kap. Katarban a homoszexualitás "haram", azaz „tilos az iszlám számára”. Khalid Salman vb-nagykövet konkrétan azt mondta: „Az az elme károsodásának eredménye”.
A német válogatott első vb-meccsén befogott szájjal állt össze csoportképre, erről Manuel Neuer kapitány utóbb így nyilatkozott: „Azt mondtuk, elvehetik a karszalagunkat, de bármennyire is szeretné a FIFA, soha nem fog elhallgattatni minket. Kiállunk értékeinkért és az emberi jogokért, ezt akartuk megmutatni."
„A kapitányi karszalagot arra akartuk használni, hogy állást foglaljunk az általunk képviselt értékek mellett: a sokszínűség és a kölcsönös tisztelet mellett. Nem arról volt szó, hogy politikai nyilatkozatot kell tenni – az emberi jogok nem alku tárgyai. Ezt természetesnek kell venni, de ez még mindig nem így van. Ezért olyan fontos számunkra ez az üzenet. Megtagadni tőlünk a karszalagot ugyanaz, mint megtagadni tőlünk a hangot. Kitartunk álláspontunk mellett” – szögezte le a német szövetség (DFB), amely a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) fordult annak tisztázása érdekében, hogy jogszerű volt-e a FIFA sárga lapos figyelmeztetésének kilátásba helyezése.
Kevesebb visszhangot váltott ki, hogy az iráni futballisták nem énekelték hazájuk himnuszát az Anglia ellen elszenvedett 6-2-es mérkőzés előtt. A játékosok a hazai kormányellenes tiltakozások mellett álltak ki.
Sok szurkoló fütyült az iráni himnusz alatt, illetve közülük számosan „Nők, Élet, Szabadság” feliratú iráni mezt viseltek az al-rajjáni Halifa Stadion lelátóján.
Az iráni televízió megszakította az összecsapás közvetítését. Iránban szeptember 16. óta országos tiltakozáshullám zajlik, amelyet Mahsza Amini 22 éves iráni kurd nő halála váltott ki. A nőt az erkölcsrendészet letartóztatta, mert állítólag megsértette az iszlám köztársaság szigorú öltözködési szabályait, majd az őrizetben meghalt. A hatóságok „zavargásokról” beszélnek, és Irán külföldi ellenségeit, illetve ügynökeiket teszik felelőssé. A tiltakozásokban már több százan veszítették életüket. A FIFA nem kötelezte az iráni játékosokat, hogy énekeljenek...
A dán TV2 stábja Rasmus Tantholdt riportert mutatva épp élőben jelentkezett be az egyik stadion mellől, amikor hirtelen felbukkant egy golfkocsi, amelyből egyenruhás és egyenruha nélküli tisztviselők ugrottak ki: el akarták kobozni a kamerákat, amiért szerintük jogszerűtlenül, engedély nélkül forgattak.
Később kiderült, hogy a férfiak nem katariak, hanem libanoniak voltak, akiket Katar egyszerűen fölbérelt, hogy a házigazda válogatottnak legyen valamiféle értelmezhető szurkolótábora.
A dán együttes a torna előkészületei során meghalt vendégmunkások miatt akart protestálni, de a FIFA erre sem adott lehetőséget.
Az országban 6500-ra teszik azoknak a bevándorló munkavállalók számát, akik a stadionépítések során vesztették életüket.
A FIFA vizsgálja a szerb öltözőben történteket is: ott kifüggesztettek egy fehér zászlót, amin Koszovó körvonalait a szerb zászló színei és a szerb címer díszíti. Rajta a Nem adjuk fel! felirat olvasható. Szégyenletes képek Szerbia öltözőjéből, gyűlöletkeltő, idegengyűlölő és népirtó üzenetek Koszovóval szemben – írta a kép mellé Hajrulla Ceku koszovó kulturális, ifjúsági és sportminisztere.
Noha a FIFA szeretné most elhitetni, hogy a politikának vagy az emberi jogokért zajló kiállásnak nincs helye a futballstadionokban, a sportág és a politika egymástól tradicionálisan megkerülhetetlen tényezők.
Ahogyan egyre népszerűbb lett a futball, korán szoros kapcsolatba került a politikával mind lokális, mind nemzetközi szinten. Eleve sok klubot bevándorlók alapítottak, egy-egy egyesület a nemzeti identitás megtestesítője (Katalóniában a Barcelona, Baszkföldön az Athletic Bilbao vagy a Real Sociedad, Korzikán a Bastia, Felvidéken ott a DAC Dunaszerdahely). Hasonló a helyzet a vallással, az 1880-as években Angliában minden negyedik klubot plébánia hozott létre, a ma ismert leghíresebb rivalizálás Glasgow-ban zajlik, ahol a protestáns Rangers és a katolikus Celtic feszül egymásnak. A futball a nemi egyenjogúság kérdésében is jelentős szeret játszik. Habár a XX. század elején még tiltották a női szerepvállalást a férfi meccseken, sőt, nők csak a ’60-a, ’70-es évektől kezdődően kezdtek egyesületi szinten játszani, ám 2003-ban már ott tartottunk, hogy az Európai szövetség (UEFA) női játékvezetőt regisztrált a svájci Nicole Petignat személyében. Ma Katarban is több női bíró közreműködhet az emancipációs folyamatok eredményeként.
A náci Németország felismerte, hogy a sport és különösen a labdarúgás jelentős szerepet játszhat a propaganda-gépezetében, a német felsőbbrendűség bizonyításában. Hasonló folyamatok játszódtak le Franco-tábornok idejében Spanyolországban, Duce Olaszországában, később a Szovjetunióbán és a keleti blokkban, ahol az állami intézmények teljes mértékben átvették a klubok irányítását.
A labdarúgás, minthogy semmilyen más sportággal össze nem vethető a társadalmi beágyazottsága, folyamatosan színtere a politikai és egyéb ideológiai irányzatok propagálásának. A FIFA a jelenlegi seregszemle alatt is rasszizmus elleni kampányt folytat. Nehéz volna megmagyarázni, a nemzetközi szervezet milyen alapon érzi feljogosítva magát arra, hogy szelektáljon, mely emberjogi kérdések melletti kiállást tilt vagy engedélyez.
Gianni Infantino a torna kezdetén képmutatónak titulálta az európai államok kritikáit, rámutatva, hogy Európát történelmi bűnök terhelik, és szerinte Katarral ellentétben a Nyugat nem nyitott legális csatornákat bevándorló munkavállalóknak, így se reményt, se jövőképet nem adott.
„Nem kell megvédenem Katart, meg tudják védeni magukat. Én a futballt védem” – mondta Infantino, hozzátéve, Katar legalább változik, egyébként meg tiszteletben kell tartani a kultúráját. Hogy egy sportvezető, aki olyan szervezetet képvisel, amely bizonyítottan korrupt úton adta oda a rendezést az arab emírségnek, honnan veszi a bátorságot és jogalapot arra, hogy erkölcsi iránymutatást adjon, az erősen kérdéses.
Németország alapvető értékeiről van szó
A karszalag viselése Németországban természetesen nem csak a sportéletet, hanem a társadalom minden szféráját érinti. Az ország büszke sokszínűségére, arra, hogy tömegesen engedte be a menekülteket 2015-ben, a szíriai válság csúcspontján, s most is, amikor már több mint egymillió ukrán tartózkodik német területen. A modern német állam egyik alapköve, hogy tiszteletben tartják minden kisebbség jogait. Ezért is érintette érzékenyen a németeket a szivárványszínű karszalag tilalma Katarban. A felháborodásról sokat elmond, hogy Dortmundban például szerdán több épületre is felhúzták a szivárványos zászlót. A város ezzel teljesen egyértelmű jelzést akart küldeni a katari világbajnokság szervezőinek, illetve a FIFA vezetésének.
Dortmund kozmopolita város - nyitott mindenkire, függetlenül attól, hogy honnan jön, vagy kit szeret – emelte ki Thomas Westphal főpolgármester. Szavait szinte minden tartományi miniszterelnök, vagy illetve a német polgármesterek többsége is osztja, amint azt a megjegyzését is, amely szerint fel kell lépni a gyűlölet és a kirekesztés ellen. Westphal a továbbiakban hangsúlyozta: "Városunkban világosan láthatóvá kell tenni, hogy kiállunk a diszkrimináció ellen, legyen szó munkahelyről, sportról vagy szabadidőről". Júliusban egyébként a német parlament épületére is kitűzték a szivárványszínű zászlót.
Amikor a FIFA a szivárványszínű karszalag betiltásáról határozott, Oliver Bierhoff csapatmenedzser találóan jegyezte meg: "Már nem a sportról van szó. Csak a tehetetlen düh marad, s ez már erősen cenzúrának tűnik. Elvehetik a karszalagunkat, de az értékeinket kifejezzük". A német válogatott korábbi csapatkapitánya, Michael Ballack pedig, aki televíziós szakértőként szólalt meg, keményen elítélte a FIFA intézkedését, de azt is hozzátette, „több gerincességet” vár el a játékosoktól és a szövetségtől. Ennél is tovább ment Christoph Kramer, a Borussia Mönchengladbach védekező középpályása, aki a ZDF szakértőjeként úgy foglalt állást: a FIFA „megőrült”, „meg akarták mutatni a hatalmukat, és ezt meg is tették”.
Németországban tavaly a politikai élet szereplői körében is óriási felháborodást keltett, hogy tavaly, a német-magyar Európa-bajnoki mérkőzésen az Európai Labdarúgó-szövetség megtiltotta, hogy a müncheni stadion szivárványszínekben pompázzon. A szervezők így akartak tiltakozni Orbán Viktor kirekesztő politikája ellen. Markus Söder bajor miniszterelnök elhatárolódott a FIFÁ-tól. Ugyanakkor a jobboldali populista Alternatíva Németországért (AfD) politikusa, Uwe Junge egyértelműé tette, melyik oldalon is áll: "A müncheni aréna szivárványszínekben pompázna a Magyarország-meccsen, Neuer pedig a nemzeti színeink helyett meleg karszalagot viseli. Most már csak térdelni kellene, és egyre több rajongót veszítetek el”. Homofób megjegyzését sokan ítélték el.
