Az internetes felméréseket fenntartásokkal kell kezelni, hiszen távolról sem olyan „steril” körülmények között születnek, mint a profi ügynökségek által végzett közvélemény-kutatások. Mégis, sokat elárul arról, milyen kép alakult ki Nyugaton a magyar kormányról az a rögtönzött kutatás, amit a Frankfurter Allgemeine Zeitung végzett honapján. A kérdés így hangzik: csökkenteni kell-e a Magyarországnak szánt uniós pénzeket? A több mint 3300 válaszadó 76 százaléka válaszolt igennel, 18 százalék nemmel, hat százalék semleges véleményt fogalmazott meg. A németeknek tehát elegük van abból, hogy a felzárkóztatási pénzeket ellopja a magyar kormány. Feltételezhetjük, ha a kutatást mondjuk Hollandiában készítették volna, még lesújtóbb lenne az eredmény.
Az egész uniós politikánk bő tíz éve arra épül: megkapjuk a pénzt és arra költjük, amire akarjuk, kiépítjük belőle a NER-t, ellátjuk közbeszerzésekkel a kormányhoz közel állókat, megerősítjük az illiberális demokráciát. Ez Brüsszel és Berlin felelőssége is, korábban nem kis naivitással viszonyultak a magyar kormányhoz, az uniós pénzek ellopásának megakadályozására ráadásul sokáig nem is volt megfelelő mechanizmusa az Európai Uniónak. Most már van, és érthető, ha ezt alkalmazni is akarja. Nem csak az illiberális magyar demokráciával szemben különösen kritikus Európai Parlament megnövekedett befolyása miatt – adott esetben az EP akár bizalmatlansági indítványt is benyújthat a Bizottság ellen, ha túl engedékenynek találná Magyarországgal kapcsolatban -, hanem mert Brüsszelben nyilván tudjék, hogy a nyugati közvélemény mennyire elvesztette a türelmét a magyar kormány játszadozásait illetően.
A legnagyobb gond az, ha az Európai Bizottság tényleg súlyos pénzmegvonást javasolna Magyarországgal szemben az uniós pénzügyminiszterek végső döntése előtt, amint erre Ursula von der Leyen bizottsági elnök utalt, az nem csak a kormány, hanem az egész magyar gazdaság, vagyis mindannyiunk számára is súlyos csapást jelentene, hiszen a teljes EU-s támogatás a GDP-nk úgy 7,5 százalékának felel meg. Egyetlen megoldás kínálkozna: változtatni az Unióval szembeni politikánkon, konszenzusra törekedni, szakítani a Brüsszel elleni kampánnyal.
Végre felelős európai politikát kellene folytatni, de félő, hogy már késő, s erre a kormány nem is képes, amit az EU által követelt korrupcióellenes hatóságok felállítása is igazol: ezek létrehozásánál hiányzott mindenfajta transzparencia, a kormány ugyanúgy át akarta verni a Bizottságot, mint eddig, abból kiindulva, hogy ez a taktika mindig bevált. Csakhogy ez a ravaszkodó játék már nem működik, s amint a V4-csúcs is igazolta, az oroszbarát politikával végképp elszigeteltük magunkat az Unión belül. A magyar kormánynak nem maradt menekülési útvonala: politikája részint a Brüsszel ellenességre épül, és a kabinet fennmaradása azokon múlik, akiknek sikerült átmosni az agyát és támogatják ezt a radikális, de a szakadékba vezető unióellenes fellépést. Márpedig félő, hogy a hatalom megtartása fontosabb, mint a tömegesen elszegényedő lakosság érdeke.