„A kommunista diktatúra alatt sokan, sokszor kényszerültünk öncenzúrára. Aki nem akart fejjel a falnak menni, az többször is alaposan megfontolta, mit tesz szóvá, miért szól be és mikor fogja be inkább. Mert tétje volt az ellenkezésnek, az egyet nem értés szóvá tevésének: börtön, állásvesztés, vegzálás” - írta csütörtöki Facebook-bejegyzésében Schmidt Mária.
A történész azzal folytatta, ezért gyakran éltek a ne szólj szám, nem fáj fejem népi bölcsességével, s nem ismert senkit sem, aki ezt büszkén tette volna. Pironkodtunk, szégyenkeztünk miatta, szívesen eltagadtuk, ha erre kényszerültünk, erre kényszerítettük magunkat. Kijelentette, a „német (?) fociválogatott” most új minőségre próbálja emelni az öncenzúrát, arra tesz kísérletet, hogy öncenzúráját hősies kiállásként tüntesse fel.
Schmidt Mária: Németország már rég odalettCsapatkapitányuk nem merte felvenni a szivárványos karszalagot, a csapat és a Német Labdarúgó Szövetség nem mert kiállni állítólagos elveikért, mivel „mert annak »katasztrofális« következményeitől – atyaég, egy sárga lap, tényleg bődületes retorzió - visszariadtak.”
„Gyávának és jellemtelennek bizonyultak. Betapasztott szájjal pózolnak, mert elhitették velük, és talán ők maguk is elhiszik, hogy betapasztott szájuk nem az, ami: gyáva meghunyászkodás. Szánalmasak, férfiatlanok, gyávák”
- zárta sorait Schmidt Mária.
