Magyarország 2023 második negyedévében juthat hozzá a felfüggesztett uniós forrásokhoz – írja a hvg.hu egy olyan háttérbeszélgetésre hivatkozva, amelyet Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter tartott csütörtökön Budapesten.
A politikusok azt mondták, azért így tájékoztatják a sajtót, mert hivatalos értesítést még nem kapott a kormány, miként dönt az Európai Bizottság. Azonban szinte már kész tényként lehet kezelni, hogy a korábbi várakozásokkal ellentétben a testület nem javasolja a befagyasztott pénzek kifizetését.
Brüsszel nem adja a pénzt, Ursula von der Leyen bekeményítettUgyanakkor a kormány abban reménykedik, hogy a lépés ellenére sikerült megállapodniuk a nagy uniós forráskeret, a 2021–2027-es hétéves költségvetés (MFF), illetve a helyreállítási alap (RRF) lehívásának feltételeit rendező dokumentumokról.
Gulyás Gergely úgy látja, politikai döntés, hogy Brüsszel annak ellenére nem zárja le a jogállamisági eljárást, hogy a magyar kormány maximálisan teljesített minden vállalást. Jelezte, volt pár terület ahol elfogadták az uniós észrevételeket - mint például az egyszereplős közbeszerzési eljárásoknál. Azonban akadtak olyan kifogások, amelyeket teljesen feleslegesnek tartottak, még is megtettek. Kritizálta az Európai Parlamentet is, ahol „azok a frakciók küzdenek a folyósítás ellen, ahol a magyar ellenzék tesz jelentést, ott próbálják megakadályozni a tanárok béremelését”, azt is kiemelte ugyanakkor, hogy a testület szintet lépett azzal, hogy már aláírásokat gyűjtenek annak érdekében, hogy az Európai Bizottság ellen bizalmatlansági indítványról döntsenek, ha az lezárja a Magyarország elleni jogállamisági eljárást.
Az EP sem adna pénzt a magyar kormánynak, de az önkormányzatoknak, civil szervezeteknek igen