- Kevés helyen alkalmaznak geotermikus energiát a távfűtéshez, de ahol ezt tennék, ott büntet az MVM

Geotermikus energiára állítanák át a hazai, jelenleg zömében gázzal üzemeltetett hazai távfűtési rendszereket annak érdekében, hogy 2050-re harmadára-negyedére csökkentsék a hazai gázfogyasztást – jelentette be még lemondása előtt Palkovics László ipari miniszter. Az évtized végéig összesen 16 milliárd euró (mai árfolyamon 6500 milliárd forint) értékben segítik az energiaátmenetet, amelybe a geotermia-projektek is beletartoznak. Meg is jelent egy kormányhatározat a geotermikus energia hatékonyabb felhasználásának elősegítéséről.

Palkovics ugyan távozott, a tárcája pedig meg is szűnt, de a pénzosztás megkezdődött. A PannErgy Nyrt. két pályázatot is nyert a tárgyban a napokban. A miskolci geotermikus projekt harmadik geotermikus termelő kútjának mélyítésére 994,3 milliót kaptak. A beruházás révén 15-20 százalékkal növekedhet a hasznosítás. Míg egy másik szintén a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv keretében meghirdetett pályázaton 1,6 milliárd forintos támogatáshoz jutottak egy Budapest közelében létesítendő geotermikus termelőkúthoz, amely fővárosi távhőszolgáltató, ipari létesítmények fűtési és használati meleg víz ellátásában kaphat szerepet. A PannErgy azonban nyomatékosan felhívta a befektetők figyelmét, hogy a „projektek eredményessége bizonytalanságot hordoz magában”. A céget megkerestük, de nem kívántak nyilatkozni. Szeged esete mindenesetre támpontot nyújthat a bizonytalanság hátterének megértéséhez.

A szegedi városvezetés a többi önkormányzathoz hasonlóan spórolásba kezdett az elszálló energiaárak ellensúlyozásaként. De kiderült, hogy miközben a kormány elvárja a településektől az energiafelhasználás csökkentését, az állami tulajdonú MVM kötbérrel sújtja a szerződésben rögzítettnél kevesebbet fogyasztó távfűtő cégeket. Az állami energiaszolgáltató tavaly úgy módosította a szerződési feltételeket, hogy a korábbi évenkénti elszámolás helyett havonta nézik, hogy a partner mennyi vételezett a lekötött mennyiséghez képest. Ha az eltérés meghaladja a 25 százalékot, vagyis ennyivel többet vagy kevesebbet használnak, akkor kötbért kell fizetni. Októberben az átlagosnál enyhébb időjárás miatt jelentősen kevesebb gázt vett a Szegedi Távfűtő (Szetáv) Kft, az MVM ezért 78 milliós kötbért számlázott ki a cégnek. Még nagyobb lett volna a cech, ha az elmúlt évek fejlesztései nyomán elérhető olcsóbb geotermikus hőkapacitást maximálisan kihasználják – magyarázta a Szeged Tv-ben Kóbor Balázs, a cég igazgatója. Így októberben a geotermikus hő helyett gázt égettek, hogy minél kevesebb kötbért kelljen fizetniük az MVM-nek. A Népszava értesülése szerint a szegedi cég megkereste az ügyben az MVM-t és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt (MEKH) is, de azt a választ kapták, hogy a kötbértől a későbbiekben sem tudnak eltekinteni.

A geotermikus energia hasznosítása komoly tőkét és infrastrukturális beruházást igényel, kiépítése évekbe telik. Az értékesítési árat a MEKH határozza meg, márpedig a fosszilis energiahordozókhoz képest 10-15 százalékkal alacsonyabban, így a geotermikus energia kitermelése csak most, a gázárak robbanásszerű növekedésével termelne igazán profitot.

Hogy lesz így zöld forradalom és energiafüggetlenség? – háborgott a Népszavának egy retorzióktól tartó energiaszakértő, aki szerint az egész mögött a kormánnyal hagyományosan jó kapcsolatokat ápoló gáz és olaj lobbi áll. Mint mondta: az augusztusban rendkívül a távfűtő cégek számára szerencsétlen módon a lehető legmagasabb összegen rögzített gázár eurós összegét ráadásul az MVM a számla kiállításának idején érvényes árfolyamon számítja fel, ami esetenként további plusz költség. Az állam ezt nem téríti meg, ahogy a járulékos költségeket sem. A nonprofit távhőcégek teljesen kitettek az állami szabályozóhivatalnak és a szinte egyeduralomra szert tett MVM-nek.

A Palkovics távozása előtt kiadott távhőrendelet szabályozza a döntően önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltatóknak értékesített távhő árát és az állami támogatás mértékét. Ahogy azt korábban a Népszava megírta: a lakossági ár változatlan maradt, gigajoule-onként 2850 forintot kell fizetniük a felhasználóknak. Ha a piaci árat kellene fizetniük, akkor ez 48 ezerre ugrott volna fel, ami azt jelentené, hogy havi húszezer forintról 250-300 ezerre nőhetne egy négy szobás panellakás rezsije. A kormány a szinte üresen kongó állami távhőkasszára tekintettel a nyár végén bekérte a lakossági fogyasztási adatokat a távhőszolgáltató cégektől, de a több tízezer mérhetetlen fogyasztású panellakásra tekintettel nem merték feloldani a 2014-ben bevezetett hatósági árat.

A fogyasztásért fizetett díj és a világpiaci ár közötti különbözet egy részét – a társadalmi és politikai kockázatok mérséklése érdekében – a kormány benyeli, a többit azonban ráterhelik a cégekre és az önkormányzatokra. Holott a valós költségek és a mesterségesen alacsony díjak miatt már tavaly is többen bedobták a törölközőt. Szolnokon és Dunaújvárosban is új cég vette át a szolgáltatást. Azóta pedig csak tovább nyílt az olló. Az állami támogatás már az energiaválság előtt is alig volt elég, most pedig önkormányzati segítség nélkül aligha tartható fenn a korábbi színvonalon a szolgáltatás. Van olyan vidéki város, ahol a jó adottságok, műszaki állapot ellenére a jelenlegi elszámolás alapján év végére 800 milliós hiány is összegyűlhet a távhőszolgáltatáson. A járvány, az adóelvonások és az energiakrízis okán súlyosan kivérzett önkormányzattok kasszája azonban kong az ürességtől. Szombathely polgármestere, Nemény András kigazdálkodhatatlannak tartotta az áremelést. Távhőbombáról beszélt Szabó Zsolt Dunaújváros alpolgármestere, Budapest vezetése pedig tragédiát emlegetett. A valódi krach azonban januárban jön el, amikor a novemberi nagyobb fogyasztás után a magas hatósági áron vett gázról decemberben kiküldött számláinak fizetési határideje lejár. A Népszava információi szerint van olyan vidéki nagyváros, ahol jelen számítások szerint az októbertől december végéig tartó időszak számlájának kifizetéséhez 12 milliárdos támogatásra lesz szükség, különben januárban fizetésképtelenné válik a távhőcég. Ez az összeg többszöröse a korábbi évek egész évi távhőszolgáltatási költségvetésének.

– állította Varju László, a DK árnyékkormányának energetikai felelőse, aki a Mátrai Erőművet hozza fel példaként. Az egykori német tulajdonos 57 milliárd forint céltartalékot képzett az erőmű korszerűsítésére, de jött Mészáros Lőrinc és üzleti köre, amely előbb bevásárolta magát a cégbe, majd osztalékként kihordták a pénzt. Az időközben veszteségessé váló, kiürített céget végül az eredeti ár kétszereséért eladták az államit tulajdonú MVM-nek. A szélerőművek építését az olajos lobbi miatt lehetetlenítették el, a geotermikus energiafelhasználást pedig most küldik a padlóra, a hatósági árszabályozás révén lásd a miskolci és a szegedi példákat, miközben az állami MVM hitelből tartja fenn a rezsivédelem látszatát – magyarázta Varju, aki szerint az energiaárak elszabadulása óta összevissza kapkodnak a kormányban, az uniós tárgyalások alig haladnak, holott a szükséges beruházásokhoz nagy szükség lenne az uniós forrásokra. A DK politikusa szerint az alacsonyan tartott árakkal energiafalókká tették a magyarokat, akiket most teljesen felkészületlenül ért a válság. A távfűtött lakásokban élőket egyelőre megvédték a sokktól, de ehhez már 81 milliárdot bele kellett tenni a távhőkasszába és még távol a vége.