Erre mutatott rá az a nemrégiben elkészült kutatás, amelyben Joó Tamás egészségügyi közgazdász, Vitrai József népegészségügyi szakértő és Kollányi Zsófia szociológus arra kereste a választ, mekkora munkaidő veszteséget okoz az egészségromlás Magyarországon.
A Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) rendezvényén bemutatott kutatás szerint az úgynevezett betegségteher – vagyis a betegség vagy halálozás miatt elvesző munkaidő termelési értéke – a GDP 7,2 százaléka volt 2019-ben. Ugyanebben az évben az állam a GDP 4,5 százalékát költötte az egészségügy működtetésére. Kollányi Zsófia magyarázatkén megemlítette: a betegség és a korai halálozás miatt kiesett termelés „nem csak úgy a levegőből tűnik el”, az valakinek veszteségként jelentkezik. A kutatók abban bíznak, hogy az általuk összegyűjtött adatokkal sikerül a kormányzati döntéshozókkal megértetni, mennyire fontos része a gazdaságnak a jól működő egészségügyi rendszer. Vitrai József elmondta, hogy
a 30 és 64 év közöttiek korcsoportjában 2019-ben 27 ezer ember halt meg, ami az adott évi összes magyar halálozásnak több mint ötöde.
A vizsgált csoportban az egy főre jutó betegségben töltött napok száma 50 volt. A legtöbb embernek mozgásszervi és a mentális egészség problémák miatt romlott a termelékenysége. Megjegyezte: a munkaidő-veszteség jelentős: az összes munkaidő egyhetede az egészségromlásra vezethető vissza. Ez a munkaidő-veszteség 40 százalékkal kisebb lenne, ha a magyarok olyan egészségesek lennének, mint az osztrákok.
A rosszabb hazai mutatókat az életmódbeli kockázatokkal magyarázata: dohányzásban, egészségkárosító ételek fogyasztásában és italozásban is jelentősen verjük az osztrákokat. Vitrai József beszélt arról is, hogy az egészségkockázatok visszaszorításával jelentősen csökkenthetők lennének a veszteségek, de ehhez a megelőzésre kellene több erőforrást fordítani Magyarországon.
