Egy jelentés szerint 2021-ben világszerte több mint 5500-en vesztették életüket vagy sérültek meg taposóaknák következtében, az áldozatok háromnegyede polgári személy volt. A taposóaknákról szóló csütörtökön közzétett dokumentum szerint csak Oroszország a nemzetközileg tiltott fegyverek több válfaját használta.
A genfi ENSZ-székház előtti Nemzetek terén egy hatalmas szék emlékeztet a taposóaknák áldozataira: A "Törött szék" nevű alkotás egyik lába törött, csak csonk van a helyén. Olyan, mintha aknarobbanás szakította volna le, az emberi áldozatokhoz hasonlóan széttépve teste egy részét.
A Landmine Monitor című új kiadvány összegzi a taposóaknák áldozatainak számát. A legtöbb ilyen haláleset és sérülés Szíriában történt, amely immár harmadik éve vezeti az áldozatok statisztikáját – derül ki a dokumentumból. Afganisztán áll a második helyen. Az aknák azonban Európában is sok ember életét oltották ki, vagy okoztak helyrehozhatatlan sérüléseket. Mint a jelentésből kiderül, az Ukrajna elleni agresszív háborújában Oroszország legalább nyolc különböző típusú gyalogsági aknát vetett be. A jelentést bemutató Marion Loddo, a Landmine Monitor szerkesztője közölte: "Az aknák áldozatai főként polgári személyek, s ezek fele gyermek”. Hozzátette, tragikusak az Ukrajnából érkezett friss adatok is: az orosz invázió február 24-i kezdete óta az előző évihez képest ötszörösére nőtt az aknaáldozatok száma.
Az 1997-es aknatilalmi szerződést, az úgynevezett Ottawai Egyezményt a világ 164 országa írta alá. A széles körű nemzetközi támogatás ellenére továbbra is több állam gyárt és használ gyalogsági aknákat, fittyet hányva a megállapodásra. Ezen államok közül hat - Kína, India, a Koreai Köztársaság, Pakisztán, Oroszország és az Egyesült Államok – legalább tízmillió gyalogsági aknát tárolhat. Jó hír, hogy az USA 2021 júniusa óta nem gyárt gyalogsági aknákat. A Landmine Monitor jelentése szerint azonban több mint 60 államban és területen továbbra is aknák ölnek és sebesítenek meg embereket. A dokumentum úgy tudja, hogy tizenegy ország aktívan is gyárt ilyen gyilkos szerkezeteket.
A Landmine Monitor külön kiemeli, hogy az Ottawai Egyezményhez nem csatlakozó Oroszország hadserege az Ukrajna ellen idén február 24-én indított teljes körű inváziójában is használ gyalogsági aknákat, példátlan módon egy olyan ország területén, amely részese az egyezménynek.
Mint Marion Loddo rámutatott, ez már csak azért is drámai, mert tiltott fegyverekről van szó, amelyek „megakadályozzák a civileket abban, hogy biztonságosan mozogjanak az országban”. A jelentés szerint a polgárháború sújtotta Mianmar is tömegesen alkalmazza a gyalogsági aknákat. Az országban tavaly februárban hatalomra került katonai rezsim aláaknázta a mobiltelefon-állomások, a csővezetékek és az energiavállalatok telephelyei körüli területeket. A jelentés szerint egyes fegyveres csoportok is egyre gyakrabban használnak taposóaknákat, többek között a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Indiában és Kolumbiában.
A taposóaknák gyakran még évtizedekkel a háború befejezése után is veszélyt jelentenek. Közvetlenül a földfelszín alá vagy növényekbe rejtve helyezik el őket. És egy kis érintésre is felrobbannak. Az Ottawai Egyezmény által betiltott gyalogsági aknák mellett léteznek járművek elleni aknák is.
Mint a jelentésben megállapítják, súlyos gondot jelent, hogy egyre kevesebb pénz jut az aknamentesítésre. „Azonnali és összehangolt cselekvésre van szükségünk" – hangoztatta Loddo.
