Kedd és szerda délután között állt az orosz eredetű, Barátság nevű nyersolajvezeték Magyarországra – egyszersmind Szlovákiába és Csehországba – irányuló, déli ága. Putyin ugyanis a jelek szerint válogatás nélkül megsoroztatta az ukránok energetikai létesítményeit, amolyan sörétes jelleggel, ott csessze meg Zelenszkij. Az orosz elnök mentális állapotára jellemző, hogy a saját olaját szállító vezetéket – pontosabban az egyik szivattyú transzformátorállomását - sem kímélte. De Putyin már rég nincs észnél. Mialatt Brüsszel – többek között Orbán ellenállása miatt – az orosz gázbehozatal tilalmán ődöngött, Putyin mondvacsinált okokra hivatkozva fél Európa felé maga zárta el a csapokat. Röhejes módon – a Magyarországot és Szerbiát ellátó Török Áramlatot leszámítva – Európába már csak Ukrajnán keresztül érkezik orosz gáz, legalábbis amíg egy eltévedt gránát át nem lyukasztja. Putyinon nem múlik.
Magyarország minderre „stratégiai nyugalommal”, azaz szögesen a nemzeti érdekekkel szemben reagál. Orbán
egyre hisztérikusabban ragaszkodik ahhoz, hogy változatlanul, csakis orosz olajat és gázt vegyünk.
Nincs még egy, az orosz energiahordozók elhagyását ennyire hanyagoló uniós tagállam. A kormányfő egy berlini rendezvényen képes volt azt állítani, hogy a Barátságon kívül nem érkezik hozzánk másik olajvezeték, miközben az omisalji kikötőt a százhalombattai finomítóval összekötő Adria legalábbis hasonló mennyiség szállítására képes.
Az orosz olajbehozatallal kapcsolatos nyári viták során a kormánypropagandába illeszkedő Mol néha azért meglebegtette az átállás lehetőségét. Ugyanakkor, mivel az olajcég idén a világszintű elhatárolódások miatt olcsó orosz olaj felvásárlásán vagy ezermilliárdot szakíthat, ráadásul Orbán Brüsszelből ebbéli jogukat a jövőre nézve is kitaposta, fontossági listájukon az átállás – legalábbis a válasz nélkül maradt megkereséseink tükrében – lejjebb kerülhetett. Hogy a Barátság bármikor, bármi miatt újra megszakadhat?
Ugyan már, most is csak egy napot állt. Lazán kibírtuk!