Nem csitul a helyzet Észak-Koszovóban. Albin-Kurti koszovói kormányfő közölte, november 21-től 150 eurós bírságot rónak ki minden olyan járműre, amely nem rendelkezik az „RKS”, tehát a Koszovói Köztársaság felségjelzéssel ellátott rendszámmal. Az egész vita ebből fakad, hogy a köztársaság északi részén élő szerbek nem hajlandóak ilyen rendszámot feltenni, mert ezzel de facto elismernék Koszovó függetlenségét. S bár az Európai Unió közvetítésével intenzív diplomáciai tárgyalások kezdődtek Pristina és Belgrád között a megoldásról, egyelőre nincs előrelépés. Sőt, a helyzet csak rosszabb lett, hiszen november 5-én a koszovói szerbek bejelentették: kivonulnak a koszovói intézményrendszerből, ennek nyomán a térségben négy szerb többségű település (Észak-Mitrovica, Leposlavic, Zubin Otok és Zvecan) polgármester nélkül maradt. Vjosa Osmani koszovói elnök hétfőn bejelentette, hogy december 18-án rendezik meg az észak-koszovói önkormányzatok polgármester-választását. Felmerül azonban a kérdés: ki vesz rajta részt? Tényleg hajlandóak lennének voksolni a szerbek, miközben kivonultak a koszovói intézményekből?
A koszovói vezetés szerint Oroszországnak is komoly szerepe van abban, hogy semmiféle közeledés sem tapasztalható Koszovó és Szerbia között és Moszkva konkrét lépéseket is tett azért, hogy még inkább elmérgesedjék a konfliktus. Pristina egyenesen azt állítja, a Kremlhez köthető Wagner-csoport zsoldosai is megjelentek Észak-Koszovóban. Annak a „Putyin szakácsának” is nevezett Jevgenyij Prigozsinnak az alakulatáról van szó, aki az ukrajnai agresszió megkezdése óta egyre nagyobb befolyásra tesz szert Oroszországban és Ramzan Kadirov csecsen vezető mellett a szélsőséges nacionalisták legfőbb arcává vált.
Bár a Wagner-csoport jelenleg a donyecki harcmező mellett elsősorban Afrikában, a Közép-Afrikai Köztársaságban és Maliban tevékenykedik, úgy tűnik, hogy az Orosz Föderáció a zsoldosok révén próbálja meg minél jobban kiterjeszteni a befolyását Észak-Koszovóra, ahol a konfliktus napról napra válik egyre vészesebbé.
Xhelal Svecla koszovói belügyminiszter a La Repubblica olasz lapnak elmondta, bizonyítékokkal tudják alátámasztani, hogy a koszovói rendszámtáblák elleni szerb tiltakozásba „orosz elemek is beférkőztek". Albin Kurti koszovói miniszterelnökhöz hasonlóan a tárcavezető azt is megerősítette, hogy Oroszország „szítja a Koszovó és Szerbia közötti feszültség lángját". Mint fogalmazott, a Kreml Szerbiát hídként használva próbál behatolni „Európa szívébe”, és azt akarja elérni, hogy a szerb hadsereg rendelkezzék a legerősebb hadsereggel a térségben. A tárcavezető szerint ezért Moszkva elsősorban kiképzőket küld a térségbe.
Kétségtelen, hogy több jele van Szerbia Oroszország felé való sodródásának. Belgrád nem volt hajlandó csatlakozni az Európai Unió oroszellenes büntetőintézkedéseihez, s Aleksandar Vucic a kormányból eltávolította Zorana Mihajlovicot, a Szerb Haladó Párt (SNS) leginkább Nyugat- és szankcióbarát tagját. Külügyminiszter pedig az új kabinetben az egyértelműen oroszbarát szocialista elnök, Ivica Dacic lett. Az utóbbi hónapokban 906 orosz vállalkozó és 360 vállalat telepedett le szerb területen.
Másrészt az is tény, hogy Szerbia folyamatosan fejleszti hadseregét, s a többi állammal szemben az orosz fegyverekre épít. Az ország harminc T-72-es harckocsit, 30 páncélozott járművet, a Pantsir S1 légvédelmi rendszert és Kornet páncéltörő rakétákat is vásárolt Moszkvától. Míg 2012-ben még két közös szerb-hadgyakorlatot tartottak, tavaly ezek száma már 104-re emelkedett. Koszovó szerint ráadásul a Pristinától 60 kilométerre fekvő nisi repülőtéren létesült „humanitárius központ” valójában kémkedési bázisként szolgál.
A fegyverek esetleges átcsempészése a szerb-koszovói határon gyerekjátéknak tűnik. Ez a 351 kilométeres határszakasz szinte ellenőrizetlen, s eddig is átjutottak azok, akiknek nem lett volna szabad: köztörvényes bűnözőkről, emberkereskedőkről van szó. Az eltelt egy évben azonban a csempészek által használt útvonalak iránt az orosz kémek fokozott érdeklődést mutattak, s nyugati hírszerzési jelentések megerősítették, hogy a Wagner-csoport zsoldosai is megjelentek itt.
Koszovói állítás szerint nem csak a mostani tiltakozások során, hanem augusztusban is oroszok is állhattak a konfliktus elmérgesedésének hátterében , amikor ismeretlenek fegyverrel lőttek a koszovói rendőrök felé. Észak-Koszovóban a lakosság alighanem szívesen is látja az orosz „vendégeket”, csakúgy, mint Szerbiában, itt is nagy kultusza van Putyin elnöknek, arca sokszor a helyi falakon köszön vissza. Putyin nyilvánvalóan abban érdekelt, hogy ne legyen stabilitás a Balkánon.
