Kína a demokratikus intézmények aláásására törekszik – figyelmeztetett Justin Trudeau kanadai miniszterelnök. „Jelentős intézkedéseket hoztunk választási folyamataink megerősítésére, és továbbra is nagy figyelmet szentelünk (…) a demokráciánkba és intézményeinkbe való külföldi beavatkozás elleni küzdelemnek” – mondta múlt hétfőn újságíróknak. A baj csak az, hogy Trudeau egy sajtóhír miatt szánta el magát arra, hogy nyilvánosság elé álljon az ügyben. A Global News hírtévé beszámolója szerint a kanadai hírszerzés (CSIS) arra a következtetésre jutott, hogy Peking több választáson is a demokratikus folyamatok aláásásán dolgozott, s erről már idén januárban tájékoztatták a miniszterelnököt és a kabinet magas rangú tagjait. Mindez felháborodást váltott ki Kanadában. A rendőrség alig néhány nappal korábban közölte, hogy nyomoznak a Torontóban működő illegális kínai „rendőrőrsök” után.
A Global News értesülése szerint a kínaiak megpróbáltak ügynököket bejuttatni kanadai törvényhozók stábjába, emellett tisztségviselők „korrumpálására” is kísérletet tettek. Nem tudni, hogy a CSIS szerint sikerrel jártak-e. Bizonyos azonban, hogy a kormányzó liberális párt és az ellenzéki konzervatívok tagjait is célba vették. Michael Chong konzervatív képviselő a brit The Guardiannak elmondta, bizonyítékaik vannak arra, hogy 2021-ben, „a legutóbbi szövetségi választások idején kínai nyelvű dezinformációs kampány folyt a közösségi platformokon, beavatkozva ezzel (azokban a körzetekben), ahol jelentős kínai kisebbség él”. Arról is tudnak, hogy az ontariói egyetemek ujgur és tibeti diákjait ért zaklatásokat Kína torontói konzulátusa koordinálta.
A hírszerzés szerint a konzulátus intézte azokat a pénzügyi tranzakciókat is, melyek révén a 2019-es szövetségi választások 11 jelöltjét és kampánystábjaik kínai kormányzathoz közel álló tagjait finanszírozták. Egy Ontario állambéli képviselőnek 250 ezer kanadai dollárt (mintegy 72 millió forint) juttattak. A szálak a Kínai Kommunista Párt (KKP) apparátusának Egyesült Front osztályához vezetnek, amely a külföldön élő kínaiakat próbálja befolyásolni, megfélemlíteni, s amelyhez a Kanadában és világszerte (köztük hazánkban is) feltárt illegális kínai rendőrőrsök működtetése is tartozik. Pierre Poilievre, a kanadai Konzervatív Párt (CPC) vezetője szerdán Vancouverben kijelentette, hogy a jelek szerint Trudeau-nak nem sikerült megvédenie a kanadai demokráciát, ezért parlamenti vizsgálatot sürgetnek. A kormányfőnek szerinte magyarázatot kell adnia arra, mit tudott a kínai beavatkozásról és hogyan reagált a fenyegetésre.
Közben Mélanie Joly külügyminiszter egy torontói rendezvényen – a kormány régóta kidolgozni ígért indiai–csendes-óceáni stratégiáját felvázolva – „egyre inkább bomlasztó globális hatalomnak” nevezte Kínát. Amikor a választási beavatkozásról kérdezték, Joly megerősítette, Ottawa „nem fogja hagyni, hogy bármilyen külföldi szereplő beavatkozzon a demokráciánkba”. Bár Kína növekvő hatalma sok ország külpolitikáját formálja át, Kanadának tudnia kell, mikor kell erősnek maradnia, és mikor együttműködnie Kínával – mutatott rá. Hozzátette: a hamarosan elfogadásra kerülő stratégia magában foglalja majd a Kína hongkongi politikájával és Tajvan elleni fenyegetésével szembeni fellépést.
A külügyminiszter szerint Kanada „továbbra is a legmagasabb szinten fog fellépni a kínai Hszincsiang régió helyzetével kapcsolatban”, miután az ottani ujgur kisebbséggel szemben elkövetett „emberiesség elleni bűncselekmények hitelesen dokumentáltak”.
A kanadai ujgur közösség vezetői épp múlt héten vonták kérdőre Trudeau-t, hogy kormánya miért nem követte a parlament októberi határozatát, amely népirtásnak nyilvánította a hszincsiangi helyzetet. A felek megvitatták a kényszermunkával előállított termékek importtilalmának lehetőségét is. Ez utóbbi ügyben bizonyosan óvatosságra inti majd Kanadát a Reuters pénteki híre, miszerint június óta több száz millió dollár értékű napelemalkatrész-szállítmány rekedt az Egyesült Államok vámraktáraiban a Hszincsiangból származó importot a kényszermunkával kapcsolatos aggodalmak miatt betiltó új törvény alapján. A hírügynökség név nélkül nyilatkozó forrásai szerint az érintett három kínai cégtől származik az amerikai napelemellátás mintegy harmada, s a lefoglalások lefékezhetik a Biden-kormánynak az energiaszektor szén-dioxid-mentesítésére irányuló lépéseit.
Az elmúlt években számos kérdés aláásta a kanadai–kínai kapcsolatokat, köztük a Huawei kínai távközlési cég egyik vezetőjének, az Egyesült Államokban csalással és az Irán elleni szankciók kijátszásával vádolt Meng Van-csounak a 2018-as kanadai őrizetbe vétele. Mengnek, illetve a megtorlásul Kínában letartóztatott két kanadai, magyar állampolgársággal rendelkező Michael Kovrignak és Michael Spavornak a kálváriája csak 2021 szeptemberében ért véget. A két ország külkereskedelmi forgalma a diplomáciai viszony megromlása ellenére is bővült. Az ottawai kormány azonban idén májusban biztonsági aggályokra hivatkozva megtiltotta a Huawei kínai távközlési vállalatnak, hogy a kanadai 5G hálózaton dolgozzon, s nemrég nemzetbiztonsági aggályok miatt három kínai vállalatot utasított arra, hogy váljon meg kanadai bányavállalatoktól. A múlt hónapban kanadai törvényhozók küldöttsége Tajvanra látogatott, amit Peking felháborodással fogadott.
