Alapvetően nem változtat a nyugdíjasok helyzetén, csak pár napos fellélegzést kaptak azzal, hogy pénteken megérkezett a számlájukra a 4,5 százalékkal megemelt nyugdíjuk, az emelés miatt az év előző hónapjaira járó egyösszegű kiegészítés és a nyugdíjprémium.
A kormányzati ajándékként feltüntetett pénzekről szóló, hetek óta tartó politikai üzenetdömping ellenére a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület vezetője szerint már csak azért is helyesebb lenne nyugdíjemelés helyett egy állami tartozás megadásáról beszélni, mert az idősek közül sokan már maguk is adósok lettek a nyár óta száguldó infláció miatt. Karácsony Mihály a legszörnyűbbnek azt tartja, hogy a bajban lévő idős emberek lelkét töri meg a szégyenérzet, pedig nem ők tehetnek róla, ha nem tudják időben befizetni a számlákat, nem tudnak új cipőt venni, nem tudják megcsináltatni a fogukat, s ezért kerülik a társaságot.
A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) soros elnöke emlékeztetett rá, hogy
több mint egymillió nyugdíjas a most 142 ezer forintos medián nyugdíj alatti összeget kap kézhez havonta, 600 ezren százezernél is kevesebbet.
Ebből kell megoldaniuk a rezsi, az élelmiszerek, a gyógyszerek és az egészségügyi szolgáltatások megfizetését. Hegyesiné Orsós Éva a tagságuktól gyűjtött információk alapján állítja, ebben a körben már a második kötelező rész, a koruknak és egészségi állapotuknak megfelelő élelmiszerek megvétele sem megy, az egészségükkel pedig alig tudnak foglalkozni, romlik az életminőségük, a szükséges gyógyszereik nélkül veszélybe kerülhet az életük is.Hiába oktatta ki a nyugdíjszakértőket, idősszervezetek vezetőit és az újságírókat a Pénzügyminisztérium, hogy a három idei nyugdíjemelés együtt nem 13,4, hanem 14 százalékot tesz ki, a számítási módszerből adódó 0,6 százalékos többlet nem javít érdemben a nyugdíjasok helyzetén. Marad a mindent betakaró kampányüzenet: mindenért a háború és a brüsszeli szankciók a felelősek – ahogy azt tegnap éppen Tállai András pénzügyi államtitkár ismételte meg. Az érintettek azonban nem az okokkal foglalkoznak, sokkal inkább azzal, hogy a nyugdíjas életükben még nem találkoztak ilyen mértékű drágulással. A 14 százalékos éves nyugdíjemelésüknek fedezni kellene a háztartási energia átlagosan 64,4 százalékos drágulását, ezen belül a vezetékes gáz 121 százalékos áremelését, és ebből kellene kigazdálkodniuk a tavalyihoz képest idén 51 százalékkal többe kerülő alapvető élelmiszerek megvásárlását is.
A KSH elemzései szerint csak élelmiszerek drágulását nézve egyértelműen a nyugdíjasok jártak a legrosszabbul. Ilyen áremelések mellett az időseket tömörítő szervezetek elfogadhatatlannak tartják, hogy a nyugdíjemelés meghatározásánál a 2020-as nyugdíjas fogyasztói kosárral számolnak, amiben ráadásul minimális a gyógyszerek aránya.
Mindezek alapján a napokban ötpontos követeléscsomagot küldött a NYUSZET a kormánynak. Elsőként azt állítják, hogy az idei éves infláció 15 százalékos lesz, a nyugdíjasok indexe ennél is magasabb. Így a szervezet szakértői a mostani 4,5 százalék helyett legalább 6,1 százalékos emelést tartottak volna megfelelőnek.
Mivel pedig a jelenlegi adatok alapján jövőre sem lassul az áremelkedés dinamikája, januártól 15 százalékos emelést tartanak szükségesnek.
(A kormány decemberben közli a mértéket.) Becsületbeli ügyként figyelmeztetik a kormányt arra, hogy törvényben rögzítse: ha a nyugdíjemelések az év végéig nem érik el a tényleges infláció mértékét, a következő év márciusában egészítsék ki az ellátások összegét. Sokadszor is megfogalmazták, hogy a 160 ezer forintos nyugdíjnál kevesebb pénzből élőknek adjon az állam egyszeri 50 ezer forintos kiegészítést még az idén. Az energiaköltségek emelkedése miatt pedig tárgyalást javasolnak a kormánynak a nyugdíj nagyságának megfelelő sávos kedvezményrendszer kidolgozására.
A Nyugdíjas Parlament az idősek helyzetének javítására az éves nyugdíjemelés módszerének gyökeres átalakítását javasolja. Karácsony Mihály szerint nem véletlen, hogy a parlamenti képviselők, az állami vezetők után nemrég a jegybankelnök fizetésének emelését is az előző év bruttó béremelésének mértékében határozták meg. A nyugdíjaknál is ez működött 1997-ig, de amióta csak a várható infláció az emelés alapja, az idősek ellátása egyre inkább leszakad az átlagos bérektől. Ha a nyugdíjak mellett a nyugdíjszerű ellátásokat is belevesszük, 2021-ben már csak a nettó magyar átlagkereset 49,2 százalékát érték a kifizetések a korábbi 70 százalékhoz közelítő értékekkel szemben. Az adósságok kezelését segítené a szervezet másik javaslata, hogy a 13. havi nyugdíjból előleget vehessenek fel az idősek.
