Ellátásbiztonsági kockázatokat is lát a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Takács Péter egészségügyi államtitkár javaslatcsomagjában. A köztestület csütörtökön tette közzé véleményét, miután szerdán Takács Péter személyesen is egyeztetett a MOK vezetőivel. Lapunk úgy tudja: a kormány novemberben be is nyújtja a parlamentnek a kapcsolódó jogszabály-tervezeteket.
Mint arról többször írtunk, a reformcsomagban egyebek mellett szerepel a szakrendelők államosítása, az alapellátás és az ügyelet átszervezése, a kórházak és a laborszolgáltatások centralizálása.
Mégsem sietnek a szakrendelők államosításávalItt vannak a végleges tervek, az Orbán-kormány teljesítmény alapján fizetné meg az orvosokat, praxisokat szüntetne megA MOK üdvözli, de túlzottan irányítás-központúnak tartja Takács Péter reformterveit. A testület számára az egészségügy átalakítása csak komplex folyamatként értelmezhető, amelyben egyszerre történik a kapacitások, az irányítás és a működés átalakítása. Mindennek része a finanszírozás, a szakmai szabályok és az érdekeltségi rendszer újraszabályozása is. Megjegyzik: a csomag jó néhány érdemi területtel nem is foglalkozik, holott a köz- és a magánellátás viszonyának rendezése nélkül az ágazat problémái megoldhatatlanok. A testület szerint az egészségügy jelenleg erőforráshiányos, se elég pénz, se elég szakember nincs a betegek ellátására, így a tervezet ütemezéssel és előkészítettséggel „az átalakítás egy lépcsős bevezetése csak komoly ellátásbiztonsági kockázatok mellett valósítható meg.”
Egyebek mellett az átalakítás legnagyobb kockázatai közé sorolták az alapellátási ügyelet átalakításának tervét, valamint az egy megye egy kórházi rendszer kialakítását, amely a bújtatott, díjazás nélküli vezényelhetőséget is magával hozná.
Az általunk megkérdezett háziorvosokban több kérdést vetett fel az ügyleti ellátásról szóló tervezet, mint amennyit megválaszolt.
Mint arról lapunk két napja beszámolt az államtitkári reformcsomag több mint száz helyen szüntetne meg ügyeleti pontokat. Ez a most üzemelő szolgálatok mintegy egyharmadát jelenti. A meg nem szűnők közül is jó néhány telephelyen csak szűkebb időintervallumban lenne hozzáférhető az ellátás.
Több mint száz helyen szüntetné meg a háziorvosi ügyeletet Takács Péter egészségügyi államtitkár terveA lapunk birtokába került koncepció szerint megyénként 3-4 úgynevezett Járási Sürgősségi Alapellátási Központ működne. Több megyében a mostani csaknem tucatnyi orvosi ügyeleti pontból legfeljebb 3-4 maradna.
– Az ügyeleti rendszer átalakítására szükség van – mondta lapunknak Cserni István verőcei háziorvos, az Háziorvosok Online Szervezetének egyik vezetője.
– Rendben van, hogy járási ügyeleti központok lesznek, elfogadható a rendélesek időtartama is, az én kérdésem azonban az, hogy mi lesz azokkal, akik bármi okból nem tudnak oda eljutni.
Az orvos, aki éppen ügyel a központban, nem tud 50 kilométeres körzetben mászkálni. A betegek jó része a szociális helyzete miatt nem tudja elérni az orvost, vagy mert nincs a települések között tömegközlekedés, neki meg nincs autója. Ha a beteg nem tud mozdulni, akkor érte mehet a mentő és beszállíthatja az ügyeletre vagy más ellátóhelyre. Kérdés, hogy ezekre a betegekre, akikhez eddig a háziorvosi ügyelet házhoz ment, lesz-e kapacitása a mentőszolgálatnak.
Az orvos szerint az sem tisztázott, hogy milyen óradíjat fizetnek a járási központban ügyelő háziorvosnak illetve az asszisztensének.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel érvényes szerződés finanszírozási keretébe nem fér bele ez a többletszolgálat, különösen úgy, hogy egy teljesen más területen egy idegen betegkört kell majd ellátniuk az érintett háziorvosoknak. Cserni István szerint több sebből is vérzik ez a történet:
– Az országban nagyon sokféle szolgáltató látja el ezt a feladatot, alóluk, most kihúzzák a talajt. Ez biztosan nem jó. Másfelől a jelenlegi rendszerben a NEAK finanszírozás nem fedezi az ügyeleti ellátás költségeit, az önkormányzatok saját erőből toldozgatják-foltozgatják a rendszert. Így az egyik településen 24 órás ügyelet van, a másikon csak fele ennyi.
Egy másik főváros környéki település háziorvosa szerint addig „húzogatják a háziorvosok bajuszát”, míg a 70 pluszosok megunják, és hazamennek. Véleménye szerint az alapellátás helyzetén inkább javítani kéne, nem még nehezebb helyzetbe hozni azzal, hogy készül egy koncepció, amit csak egy belső kör ismer. Valamint van egy másfél éve zajló Hajdú-Bihar megyei próbaparogram, amelynek a nyilvános értékelése soha nem történt meg, viszont országosan kiterjesztik. Hozzátette: a hozzá legközelebb eső három ügyeleti pontból egyik sem maradna meg. – Hát érdekes lesz - mondja, különösen azoknak, akiknek a nincsen ehhez a 20-50 kilométeres távolság leküzdéséhez autójuk.
– Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol mélyszegénység van, és ahol a legtöbb a betöltetlen praxis, 14 helyen szünteti meg az új koncepció az ügyeleteket, ehhez csak gratulálni lehet
– reagált ironikusan érdeklődésünkre egy helyi orvos. Hozzátette: Itt most már a józan észnek kellene előkerülni és legalább meghallgatni az ő véleményüket is.
– Az, amit a tervezett rendszerről tudunk, leginkább csak kérdéseket vet fel – mondta lapunknak Szabad Zoltán nádudvari háziorvos. – Nem tudjuk, például azt sem, hogy mi a cél. Mi lenne a feladat és mekkora az a betegtömeg, amit ügyeletben el kell látni? Hajdú- Bihar megyében gyakran előfordul, hogy a hat órakor induló ügyeleten már a nyitás előtt többen várnak az ügyeletes orvosra. A láztól, felső légúti panaszokon át, a rovarcsípések, a háztartási balesetek sérültjei, köztük a maró anyagot vagy egyéb mérget nyelők mind az ügyeletre érkeznek. Egy műszak alatt nagyon-nagyon sokféle beteg lehet. Ha pedig az orvosnak olykor-olykor házhoz is kell menni, akkor pedig előfordulhat, hogy amíg visszaér, akár 100 percig is ellátó nélkül marad a járás.
Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke is azt hangsúlyozza, hogy kollégáinak ezernyi kétsége van. Úgy látják, hogy akinek az alapellátásban van gyakorlata, az hatékonyabban tudná megszervezni az ügyeletet, mint az, akinek a mentésben van rutinja. A házi gyermekorvosok készítettek egy javaslatot arról, hogy ezt a szaktudást hogyan lehetne hasznosítani egy új ügyeleti rendszerben, de arra még érdemi reagálás nem érkezett hozzájuk.
Reménykedő háziorvos
A vidéki körzetekben a páciensnek nehezebb, az orvosnak könnyebb lenne a helyzete az átszervezés után – ezt mondta lapunknak a Bács-Kiskun megyei, háromezer lelkes Kelebia önkormányzati képviselője, a község egyik háziorvosa, Rigler László. Náluk, valamint a szomszédos kisvárosban, a négyezer lakost számláló Tompán is megszűnik az ügyelet. A két helységben összevont ügyelet működik, alapvetően jól, de a lakosságszám miatt a fejkvóta nem fedezi a költségeket, ezért a kelebiai önkormányzat hozzávetőleg évi 10 millió forintot tesz hozzá támogatásként. A faluban két vegyes praxis, a városkában két felnőtt és két gyermekkörzet van. Míg nagyobb városban havi egy-két, Kelebián akár nyolc ügyelet is jut egy szakemberre. Rigler László támogatná az átszervezést. Az ő olvasatában úgy néz majd ki a rendszer, hogy az ügyelet idején a gyógyító a rendelőben fogadja a pácienseket, a "hívásos" esetekhez a jobban felszerelt mentő menne. – Komolyabb helyzetben maga az orvos is mentőt hív és nagy valószínűséggel kórházba utalja a panaszost. Ha egyből mentő érkezik, nem vonul az esethez két egészségügyi személyzet – érvelt. Egyelőre csak találgatni tud, de valószínűleg a mintegy 35 kilométerre lévő Kiskunhalason működik majd az ügyelet. A Belgrád-Budapest vasútvonal építése miatt a legegyszerűbb közlekedési mód, a vonat egyelőre kiesik, most busszal, vagy saját járművel jutnának el oda a páciensek. Králik Emese
