A legnagyobb probléma a Marvel Cinematic Universe (MCU) darabjaival (a Fekete párduc 2. immár a harmincadik produkció a sorban), hogy immár igencsak kiszámíthatóak. A szuperhősök akkor távoznak, amikor valamelyik színész megunja a szerepet. Ám ilyenkor is elő tudják készíteni a terepet a váltásra, mint a Fekete özvegy esetében, ahol zökkenésmentesen vette át a karaktert Florence Pugh Scarlett Johanssontól.
A Fekete Párducnál azonban nem volt ilyen terv. Sőt! Ryan Coogler író-rendező éppen, hogy csak felépített egy mini univerzumot az MCU-n belül, a titokzatos Wakandát és annak királyát T'Challa-t, aki egyben a mitikus erővel is rendelkezett. Kevin Feige producer örülhetett, hiszen ez volt az első Marvel mozi, amelyet az Oscar esetében is komolyan vettek és el is hozott 2019-ben kettő látvány és egy zenei elismerést. Meg is állapodott még az első rész mozis bemutatója után Ryan Cooglerrel, hogy ott folytatják, ahol abbahagyták, ám a számításaikat keresztülhúzta, hogy a főszereplő Chadwick Boseman rákbetegségben elhunyt 2020-ban. Az alkotói csapat úgy döntött, hogy a színész iránti tiszteletből nem castingolják újra a filmet, hanem hagyják, hogy az élet (pontosabban a halál) beleavatkozzon a sztoriba: a folytatás T'Challa halálát veszi kiindulópontnak. A történet középpontjába így T'Challa húga, Shuri (Laetitia Wright) kerül. Ez pedig a lehető legizgalmasabb dramaturgiai váltás, ami az MCU eddigi fennállása alatt történt, jelesül, hogy egy szórakoztatónak szánt, „színesítő elemként” megteremtett mellékszereplőt kellett drámai hőssé átalakítani. A feladatot Coogler komolyan vette, így Shuri karakterfejlődése komolyabb méreteket ölt, mint az MCU eddigi összes figurájáé együttvéve. A történet pedig az anya, Ramonda királynő (Angela Bassett) és Shuri gyászából indul ki.
Vakanda városának területére egykor vibránium-meteorit zuhant le. Az anyag szinte már varázslatos tulajdonságokkal bír, amelyeknek hála a kis nemzet szép lassan hihetetlen technológiai fejlettséget ért el – ezt a titkot szeretné megtudni az egész világ. Humoros kitétel: Franciaország még kommandósokat is küld, azért, hogy szerezzen a különleges anyagból. Mivel azonban a földi erőket azonnal lefegyverzik a fekete vakandai harcosnők, bevezetik a kék, tenger mélyéről érkező lényeket, akiket az emberfeletti erővel rendelkező, hegyes fülű, bokája helyén szárnyakkal rendelkező Namor (Tenoch Huerta, aki kissé aberráltra is vette a figurát) vezet, aki a jó hollywoodi klisé szerint szenvedélyes, ugyanakkor megalomániás és hibbant: háborút akar az egész világgal. És Vakandát látja az egyes számú projektnek.
Shurinak nagy utat kell megtennie, hogy tudománymániás geek kislányból harcossá és vezetővé váljon – nem titok, ő a következő Fekete párduc. Laetitia Wright pazar módon alakítja ezt az átváltozást és nem tudom magam függetleníteni attól a gondolattól, hogy ha Boseman nem hal meg, akkor ez a tehetséges lány sosem kapott volna abszolút főszerepet egy ekkora Marvel produkcióban, mert alkatilag nem tipikus főhős. Most azonban bizonyította, hogy az erő nem elsősorban a látszat eredménye, hanem annál sokkal összetettebb. Nem mellékesen: így lett a második rész jelentősen jobb, összetettebb és érdekesebb is, mint az első.
Infó:
Fekete Párduc 2.
Bemutatja a Fórum Hungary
