A tanévkezdés valamelyest felhúzta az üzletek forgalmát szeptemberben, az élelmiszerboltokban azonban negyedik hónapja egyre kevesebbet vásárolnak, mégis jóval több pénzt hagynak ott az emberek. A KSH kedden közölt adatai szerint az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben szeptemberben 2,8 százalékkal csökkentek az eladások. A vásárlók ugyanakkor összesen 665,5 milliárd forintot, azaz az egy évvel korábbinál 133 milliárd forinttal többet fizettek a pénztárakban.
A nem élelmiszerboltok eladásai eközben 2,7 százalékkal nőttek, ami forintban kifejezve 531 milliárdot jelentett a tavalyi 459 milliárd után. A növekedés főként a tanévkezdéshez és az őszi évszakkezdethez kapcsolódó cipő- és ruhavásárlásoknak köszönhető: az ezeket árusító boltok forgalma az augusztusi enyhe visszaesés után szeptemberben 15 százalékkal lendült fel. A háztartások spórolási szándéka azonban egyre erőteljesebben érződik: a használtcikkeket árusító üzletekben immár 21 százalékkal nagyobb volt a forgalom szeptemberben.
A kiskereskedelem így összességében 3 százalékkal bővült, de ez főként a továbbra is jól fogyó árstopos üzemanyagoknak köszönhető, a benzinkutak forgalma ugyanis éves összevetésben 18,6 százalékkal emelkedett.
A fogyasztás visszaesésének háttérben az elszabadult infláció áll, hiszen a szeptemberben immár 20 százalék fölé emelkedett általános drágulás, és a 35 százalékkal magasabb élelmiszerárak miatt egyre kevesebbet ér az emberek pénze. A következő hónapokban az évközbeni emelések ellenére várhatóan csökken majd a dolgozók reálbére, amire hosszú évek óta nem volt példa.
Az októberi infláció mértékét szerdán közli a KSH, de a jegybank már pár hete megelőlegezte a további gyorsulást. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter októberre 21 százalékos pénzromlási ütemet vár, az év végére pedig az elemzői várakozásokat is meghaladó, 25 százalékos inflációt jósolt az InfoRádió Aréna című műsorában.
Ebben a helyzetben a kormány nem meri elengedni a választások előtt bevezetett élelmiszerárstopot, holott az egyre nagyobb károkat, sőt, valójában drágulást okoz a kiskereskedelemben.
A kristálycukrot például ma már a legtöbb üzletben hiába keresik a vásárlók, az eladók pedig csak vonogatják a vállukat a termék érkezését firtató kérdésekre. Addig is a jóval drágább barna cukrot vagy porcukrot ajánlják a vásárlóknak. A szintén árstopos 2,8 százalékos UHT-tej is gyakran hiányzik a polcokról, de meg lehet helyette venni az alacsonyabb minőséget képviselő, immár jóval drágább 1,5 százalékos tejet. Míg a gyártói márkás, 2,8 százalékos tej az Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszerének (AKI PÁIR) adatai alapján 312 forintba került a múlt héten, addig a 1,5 százalékosért immár 517 forintot kértek.
Krumpli- és tojásárstop jöhet az orbáni bejelentés után, de újabb áruhiány lesz a végeA piacba való állami beavatkozás ráadásul egy olyan láncreakciót is elindított, amely egekbe lökte a trappista sajt árát. Miután ugyanis az árstop a 2,8 százalékos tej nagyobb mennyiségű fogyasztására ösztönzi a vásárlókat, a gyártók több tejzsírt vonnak ki a piacról. A folyótejbe adják el a tejzsírt a trappista helyett, ami a kínálaton át drágítja a sajtokat – erről Heiszler Gabriella, a Spaar ügyvezető igazgatója beszélt október végén a Forbesnak adott interjújában. A KSH adatai szerint szeptemberben a trappista sajt kilója 3850 forintba került, holott az árstopok bevezetése előtt, januárban még csak 2400 forintot kérek érte. Az AKI PÁIR adatai szerint a kiskereskedelmi láncoknál
a múlt héten már 4742 forintba került a trappista sajt kilója, ami egy hét alatt is 17 százalékos drágulást, az egy évvel ezelőttihez képest pedig 118,5 százalékkal magasabb árat jelent.
Az árstopos, így tavaly október óta változatlan – sőt, némiképp mérsékeltebb - árú csirkemell kilójának fogyasztói ára a múlt héten 1548 forint volt, miközben a kiskereskedelmi beszerzési ár már október végén is 2141 forintot ért el, azaz 70 százalékkal több, mint egy éve. Vagyis az üzletek drágábban szerzik be a csirkemellet, mint amennyiért eladhatják. Ugyanez igaz a sertéscombra is, amelynek fogyasztói ára a múlt héten kilónként 1458 forint volt az üzletláncokban, míg a beszerzéséért október végén 1616 forintot kellett fizetni. Az így keletkezett veszteséget, valamint az extraprofitadónak nevezett különadó terheit az üzletláncok szétterítik a többi árucikken, így végeredményben jobban drágulnak a nem árstopos termékek, mint ha nem lenne hatósági ár. A falusi kisboltok viszont kevésbé tehetnek ilyen lépéseket, így egyre több kényszerül végleg bezárni, komoly nehézségeket okozva az adott kistelepülésen élőknek.
Navracsics Tibor szerint már szerdán döntés születhet az újabb élelmiszerek árstopjárólSzerdán kiderülhet, mi kap még ársapkát
A számos kritika ellenére a kormány nemcsak, hogy kitart az árstopok mellett – a jelenlegi magas inflációs környezetben politikai szempontból nem is tehet mást -, de ki is szélesíti. Az új hatósági áras termékek körét vélhetően a szerdai kormányülés utáni kormányinfón jelentik be. Februárban hét termékre – a lisztre, a cukorra, az étolajra, a 2,8 százalékos UHT-tejre, a csirkemellre és farhátra, valamint a sertéscombra – vezetett be a kormány hatósági árat, első körben három hónapra, de időközben év végéig is kitolták a szabályozást. Orbán Viktor pedig október végén bejelentette: újabb élelmiszerek árának maximumát határozzák majd meg központilag. Konkrét termékeket nem nevezett meg. Nagy Márton hétfőn további részleteket árult el: olyan termékekről lehet szó, amelyeknek nagyobb a súlya a fogyasztói kosárban, 40 százalék feletti mértékben drágultak, és alapvetően itthon állítják elő.
A KSH legutóbbi adatai alapján ez meglehetősen sok termékre illik, hiszen a kenyér 76,2, a sajt 68, a tejtermékek valamint a vaj és vajkrém 66,3, a margarin 61,2, a száraztészta 60,2, a tojás 53,7 százalékkal drágult szeptemberben. Ezek pedig mind itthon is előállítható termékek. Kérdés, jó ötlet-e ezekre is árstopot bevezetni, hogy ezentúl a cukorhoz hasonlóan kenyeret vagy tojást is csak akkor vehessen az ember a boltban, amikor van, nem pedig akkor, amikor szüksége van rá.