A kormány arra készül, hogy bővítse a központilag árszabályozott termékek listáját – jelentette be Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádióban. Hogy mely élelmiszerekre húznak még ársapkát, egyelőre nem derült ki; erről a következő hetekben döntenek. A miniszterelnök úgy fogalmazott: „mindig hatalmas vita van, de lesznek újabb termékek, amelyek árának maximumát központilag meg akarjuk határozni”. Érvként a nemzeti konzultáció paneleit vette elő, mondván: a szankciók vezetnek a magas energiaárakhoz, és a magas energiaárak felelősek az inflációért, ami minden európai országot „gyötör”.
Orbán Viktor arra ugyanakkor már nem tért ki, hogy az élelmiszerek Magyarországon drágulnak a legjobban. Szeptemberben a KSH adatai szerint az éves átlagos infláció 20,1 százalékra ugrott, ezen belül az élelmiszerek ára 35,2 százalékkal emelkedett. Az Eurostat ennél magasabb, 39 százalékos élelmiszerdrágulást mért hazánkban: ez Európában a legrosszabb adat. A második helyen lévő Litvániában is „csak” 29,5 százalékkal nőttek az élelmiszerárak, míg a cseheknél 22, a lengyeleknél 19 százalékkal. Az unióban átlagosan 15,8 százalékos volt e téren az infláció.
Orbán Viktor: Újabb ársapkás termékek jöhetnekAz egész Európát jellemző gyors élelmiszerdrágulás mögött részben az orosz-ukrán háború, részben az aszály áll. A kiugró magyar élelmiszerinflációban a szakértők szerint ennél több is van: a forint drasztikus - év eleje óta 15 százalékos - leértékelődése, a keresletet növelő választások előtti kormányzati osztogatás, valamint éppen az ársapkák intézménye. Orbán Viktor az utóbbi időben úgy állítja be, mintha a szankciók miatt lett volna szükség az élelmiszerárstopra, de valójában a hét termékre – a lisztre, a cukorra, az étolajra, a 2,8 százalékos UHT-tejre, a csirkemellre és farhátra, valamint a sertéscombra – február 1-jétől vezettek be hatósági árat,
vagyis még jóval Ukrajna megtámadása, és az arra reagáló szankciók előtt. Azóta ezeket az élelmiszereket nem lehet a tavaly októberi árnál drágábban adni, pedig a termelői, átadási árak nőnek, így a kereskedők számos árstopos terméket már magasabb áron szereznek be, mint amennyiért eladhatják azokat.
Az Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszerének adatai szerint október közepén a friss csirkemell kilójának kiskereskedelmi beszerzési ára például 2009 forint volt, miközben az átlagos fogyasztói ára csak 1564 forint. A sertéscomb kilóját 1589 forintért szerezték be a boltok, de 1417 forintért árulták. A napraforgó étolaj beszerzési ára 707 forintnál jár, miközben a saját márkás terméket 586 forintért adják a kikereskedelmi láncok. Az így elszenvedett veszteséget a különadóval is sarcolt üzletláncok nem tudják másként kigazdálkodni – hiszen a béreket és a megugrott energiaszámlát is fizetniük kell -, mint hogy szétterítik azt más árucikkeken, adott esetben akár jobban meg is nyomva azok árát.
A drágulást nem is fogta vissza az árstop: a januári 10,1 százalékos élelmiszerinfláció szeptemberre több, mint háromszorosára gyorsult. A fogyasztás visszaesésével és a növekvő költségekkel küzdő kiskereskedelemben azonban számos problémát okozott az intézkedés.
A leglátványosabb ezek közül, hogy hiába írta elő az Orbán-kormány, hogy az árstopos termékekből is ugyanannyit kell tartaniuk a boltoknak, mint tavaly, és hiába korlátozzák a vásárolható mennyiséget az üzletek is, egyre több helyen hiánycikk a cukor, az étolaj, a csirkemell és a 2,5 százalékos UHT-tej.
Ha van is ilyen termék, akkor az a gyengébb minőségűek közül való, hiszen ezeket tudják olcsóbban beszerezni a kereskedők. A kisebb boltok még nehezebb helyzetben vannak, hiszen ők a szűkebb kínálati palettájukon nehezebben tudják szétteríteni veszteségeiket, miközben a beszerzéskor is gyengébb alkupozícióban vannak. Vásárlóik viszont - főként a kistelepüléseken - nagyobb arányban veszik az árstopos termékeket. A falusi kisboltok vesztesége így még nagyobb, ami miatt egyre több húzhatja le a rolót végleg.
Az elmúlt hetekben több közgazdász is kifejtette: az élelmiszerárstop nem csökkentette, hanem növelte az élelmiszerárakat, és inkább kivezetni kellene az ársapákat. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója arról beszélt korábban lapunknak adott interjújában: nem védtek meg senkit a befagyasztott csirkefarhát árak, mivel a többi termék ára emelkedett. Egy kereskedő nem élhet abból, hogy drágán vásárol és olcsón ad el, ezt a veszteséget valahol be kell hoznia. A kereskedők az ársapkákon elszenvedett veszteséget szétterítették a többi termékre, és ha már emeltek, akkor vastagabban fogott a ceruza – fogalmazott, jelezve: az ársapkák hatására beindult egy káros áremelési folyamat. Surányi György, volt jegybankelnök a Portfolionak azt mondta: az inflációs várakozásokat kifejezetten rontják az árkorlátozó intézkedések, ezért azok kivezetésére lenne szükség.
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a hét elején arról beszélt, hogy az élelmiszerárak emelkedése októberben tovább gyorsult, különösen a tojás vagy a burgonya esetében voltak kiugró árazások. A Népszava is többször beszámolt arról, hogy a tojás ára az utóbbi időben már hetente ugrik 14-17 százalékkal.
Luxuscikk lett a tojás, a sajt és a túró is, egyre kevesebben tudják megfizetni az elszálló árakatDrasztikusan drágultak a tejtermékek is, például a túró vagy a sajt. Nem kizárt, hogy a kormány e körben gondolkodik újabb árstopokat bevezetni.
Nagyot kaszál az infláción a kabinet
Éppen a leggyorsabban dráguló élelmiszerek szerepelnek az alacsonyabb jövedelműek fogyasztói kosarában nagyobb súllyal, így őket sújtja a legerőteljesebben a drasztikus áremelkedés. Ebből a szempontból érthető az Orbán-kormány populista intézkedése: ezzel akarja elhitetni, hogy harcol az infláció ellen, miközben éppen tovább gerjeszti azt. A magas infláció legnagyobb nyertese ugyanakkor éppen a kabinet, illetve a költségvetés, az áfabevételek ugyanis 2022 első kilenc hónapjában 5487 milliárd forintra rúgtak, ez 42 százalékos növekedés 2022 hasonló időszakához képest.
