Több szempontból is kifogásolható az a törvényjavaslat, amellyel a gyermek születése után járó apasági szabadságot alakítanák át. A legnagyobb bírálatot – mint arról már írtunk – az váltotta ki, hogy bár ötről tíz napra nő az apasági szabadság, a teljes távolléti díj csak félidőig járna, a második öt napban csak ennek 40 százaléka illetné meg az apákat. Emellett azonban akadnak más visszásságok is.
Megjelent a törvényjavaslat, az Orbán-kormány a lehető legkevesebbet adja a gyermekük születése után szabadságra menő apáknakA Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) például arra hívta fel a figyelmet: az Európai Parlament 2019. nyarán elfogadott irányelvének megfelelően idén augusztusig kellett volna a szabályozást átvezetni a tagállamok nemzeti jogrendszerébe. Nálunk azonban – ha elfogadja a parlament – csak jövő januártól lesz hatályos a család és a munka összeegyeztetését javító csomag, a késlekedéssel pedig a SZEF szerint hátrány éri a magyar munkavállalókat.
A közszféra szakszervezeti szövetsége a nyár közepén kezdte vizsgálni, hogy A munka törvénykönyve mellett milyen speciális szakmai jogállási törvények módosításával jár az uniós irányelv alkalmazása azokon a helyeken, ahol az állam a munkáltató. Háttérelemzésük alapján, együttműködve a versenyszférában érdekelt Magyar Szakszervezeti Szövetséggel (MASZSZ), összeállították a munkavállalók javaslatait, ám ezeket a törvénytervezet megszövegezésekor a kormányzat nem vette figyelembe. Az egyetlen, amit átvettek belőle, hogy A munka törvénykönyve mellett a változások 13 úgynevezett jogállási törvény alá tartozókat is érintenek a bíróktól az ügyészségi dolgozókon át a kormánytisztviselőkig.
Vitákat generál a szülői szabadság intézményének bevezetése is. Az EU 4 hónapot javasol, a SZEF 80 napért harcolt, amit a gyermek 8 éves koráig a teljes távolléti díj mellett lehetne igénybe venni, de a kormány csak 44 napot ad és csak a 3 évnél kisebb gyermekek szüleinek. Az uniós elvek legnagyobb arculcsapása azonban az,
hogy ez idő alatt a dolgozó mindössze a korábbi bére és pótlékai 10 százalékára lesz jogosult, arra is csak akkor, ha előtte egy év jogviszonyt szerzett.
Ez az összeg tovább csökken, ha valaki gyest vagy gyedet vesz igénybe, pedig a gyes összege mindössze 28500 forint.
Beteg családtag gondozására a szakszervezeti javaslatban szereplő 10 helyett csak az uniós irányelvben kötelező évi 5 napot kaphatják meg a dolgozók, erre az időre díjazást a tervezet nem biztosít, a SZEF-javaslat szerint erre az időre legalább a távolléti díj 75 százalékát kellene utalja nekik a munkáltató.
Szűcs Viktória, a SZEF alelnöke a törvényjavaslat véleményezésekor azt is hangsúlyozta, hogy a szöveggel a kormány újból belesétált a nemi megkülönböztetés csapdájába,
hiszen az „apai jogállású férfi” és az „örökbefogadó férfi” jogosult a kedvezményekre, az azonos nemű nők kapcsolatában azonban nem jár az apasági szabadság.
