Jócskán késve, decemberre készül el az elmúlt 20-25 év legnagyobb budapesti korrupciós ügyeit vizsgáló fővárosi bizottság jelentése, de okozhat meglepetéseket – tudta meg a Népszava.
„ A tervezettnél jóval több időt igényel a bizottság tagjai által egy-egy ügyről írt összefoglalók egységes szerkezetű jelentéssé formálása, így ősz helyett várhatóan az év utolsó, decemberi ülésén kerül a Fővárosi Közgyűlés elé a bizottság munkáját összegző előterjesztés” – ismerte el lapunknak Havasi Gábor, a korrupciógyanús ügyeket vizsgáló fővárosi bizottság bizottság elnöke.
Mint azt Havasi Gábor elmondta, a testület augusztus végén fejezte be a munkát és már minden bizottsági tag elkészítette az általa vitt ügyről készített saját beszámolóját. Ám a szövegek meghatározott szempontok alapján történő egységesítése, megfelelő hivatkozásokkal és mellékletekkel való ellátása még mindig tart. A bizottság elnöke ennek ellenére bízik abban, hogy december elején el tudják fogadni a jelentés végleges szövegét, így azt december 14-én tárgyalhatja a közgyűlés.
Az elmúlt 20-25 év legnagyobb korrupciós ügyeit vizsgáló fővárosi bizottság felállításáról 2020 júniusában döntött a Fővárosi Közgyűlés. A testületnek elvileg 2021 végére kellett volna végeznie a munkával, de a koronavírus járvány miatt nyolc hónapig nem tudtak ülésezni. Bár ebben az időszakban is gyűjtötték a releváns dokumentumokat, meghallgatásokat nem tarthattak. Az eredeti határidőig csak két ügy – a parkolási rendszer és a patkányirtás – került terítékre, ezért a bizottság saját hatáskörben meghosszabbította a mandátumát 2022. augusztus végéig. A korrupciós jelentés így az előzetes várakozásokkal ellentétben nem egy kampány miatt felfokozott időszakban kerül nyilvánosság elé, hanem az országgyűlési és az önkormányzati választások közötti politikai holttérbe zuhan.
– Soha nem akartuk a jelentést kampánycélokra használni, így nem volt különösebben fontos, hogy még a választások előtt befejezzük a vizsgálatot – válaszolta fenti felvetésünkre Havasi Gábor, aki szerint a bizottság létrehozásának célja a Fidesz felvetésével ellentétben nem a politikai haszonszerzés, hanem ezeknek a vitatott beszerzéseknek és projekteknek a feltárása és a közpolitikai következtetések levonása volt. Mint mondta két út állt előttük: politikai értékelést készítenek vagy szigorúan a tényekre szorítkoznak. Az utóbbit választották. Összegyűjtötték az ügyekben keletkező dokumentumokat, rendszerezték az információkat, feltárták az egyes projektekben felmerült kockázati tényezőket. A jelentésben rá kívánnak mutatni a választott megoldási mód hibáira, levonnak majd bizonyos következtetéseket és javaslatokat fogalmaznak meg arra, hogy miképpen lehetne ezt legközelebb jobban csinálni.
Kérdésünkre, hogy derültek-e ki új részletek, információk az egyes ügyekben, Havasi azt válaszolta, hogy a közvélemény számára tartogathat meglepetést a jelentés. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a bizottság meglehetősen korlátozott hatáskörrel rendelkezett. A meghívottak például saját belátásuk alapján dönthettek arról, hogy megjelennek-e a bizottság előtt vagy sem, a bizottságnak semmiféle „kényszerítő eszköze” nem volt. Az előző két ciklus főpolgármestere, Tarlós István például csak egyszer fogadta el a meghívást, akárcsak egykori helyettese Szeneczey Balázs, holott többször is hívták. Hiába várták Vitézy Dávidot, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) egykori vezérigazgatóját. A parkolási ügyeket tisztázó ülésre a korábbi cégvezetők és politikusok közül senki nem ment el, végül a témában csupán Karácsony Gergelyt hallgatták meg a zuglói ügyekről. Az állatkerti biodómról szóló meghallgatásra a meghívottak fele sem ment el, köztük Persányi Miklós, az állatkert volt főigazgatója, a projekt szülőatyja, vagy éppen Scheer Sándor, a generálkivitelező Market Építő Zrt. vezérigazgatója. A megjelent szakértők – közbeszerzési tanácsadó, műszaki ellenőr – pedig más szavakkal ugyan, de egyre-másra azt hajtogatták, hogy ők nem voltak döntési helyzetben, minden esetben a megbízó kérésének megfelelően cselekedtek.
Esetenként az is felmerült, hogy a nem eskü alatt valló meghívottak vajon a teljes igazságot mondják-e. Kozó László, a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) volt operatív igazgatója szerint a biodóm megvalósításánál minden feladatra külön szerződtek volna, de ezt a közbeszerzési hatóság megakadályozta. A hatóság szerint a tendert két ajánlattevő támadta meg a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, amely törvénysértést állított meg és ezért semmisítette meg az eljárást megindító felhívást. Az unió nyomására létrehozott Integritás Hatóság elnökhelyettesének jelölt Dabóczi Kálmán pedig, akit Tarlós éppen az e-jegy miatt menesztett a BKK éléről, azt fejtegette a beruházásról szóló meghallgatáson, hogy folyamatos küzdelmet jelentett számára „a projekt tisztán tartása”, mert folyamatosan volt a kísértések. Ebből azután rágalmazási ügy lett.
A bizottság egyébként is elfoglalt – zömében – polgármester tagjai semmiféle jogkörrel vagy akár speciális szakismerettel nem rendelkeztek az esetenként évtizedes hátterű ügyek felderítéshez. A munkát nem segítette a Fidesz által delegált Bagdy Gábor – Tarlós volt helyettese, illetve a főpolgármester bizalmasaként számontartott Szegvári Péter folyamatos szembenállása sem. Mindezek ellenére a bizottság elszántan végigrágta magát mind a tíz közgyűlési határozatban kijelölt korrupciógyanús ügyön. Bár a jelentés véglegesítése még zajlik, Havasi Gábor nem tartja valószínűnek, hogy a bizottság munkája nyomán új bírósági, illetve rendőrségi eljárások induljanak.
A vizsgált korrupciógyanús ügyek
A parkolási rendszer kiszervezése
Vitatott patkányirtástenderek
A biodóm építése
A Rác fürdő kálváriája
Az orosz metrók „felújítása”
A 4-es metró beruházás
A Bálna-projekt
A BKV eladósítása
A Combino villamosok beszerzése
Az elektronikus jegyrendszer ügye
