Hát akkor nem sikerült annak is látszani. Mármint függetlennek. Mert a tisztesség még összejöhet a Fidesz által a Integritási Hatóság élére delegált szakembereknek, például ha tudnak azoknak a szemébe nézni és az asztalra csapni, akiknek a közelében léteztek korábban.
Mindenekelőtt eleve agyrém az a helyzet, ahol egy külső erő – az EU – nyomása kell ahhoz, hogy egy újabb, a kormányzati korrupciót figyelő hivatal jöjjön létre. Mármint az eddigi, gerinctelen pártcsicskásokkal feltöltött féltucat mellé, akiknek a dolgozó nép pénzének védelmében eddig is az asztalcsapkodás lett volna a dolga, nem a kizabált kondérok tisztára nyalása. Na most a probléma az, hogy a delegáltak pont ebből a vendéglátóipari felszolgálói körből jönnek. Az elnök, Bíró Ferenc annak a PwC-nek az egyik vezetője volt, amely cég többek között a Mészáros birodalom is körül legyeskedett jó pénzért. Mármint nekik jó volt, az hétszentség, a magyar népnek már kevésbé, mivel a PwC szakértősködésével lebonyolított Mátravidéki Hőerőmű-ügylet végül vaskos milliárdokba fájt a köznek - mínusz Mészáros Lőrinc és gazdája. Bíró akkor nyilván ott sem volt, mert ha ott lett volna, akkor egy percre kisuttyan a mosdóba, ott, mint Peter Parker felölti a pókemberruhát, majd széjjelcsap az irodában, hogy nemá! Sebaj, majd most bizonyíthat.
Szurkoljunk neki, mert innentől már rajta is jócskán fog múlni, hogy alakulnak a társadalmi újraosztás arányai. Egyszerűbben: a közösből mennyi jut gyermekkórházra és mennyi Mészáros Lőrincre. Az eddigi levitézlett, Orbán árnyékától elgyávult, köz helyett sima szolgává bukott elődjei-kortársai után rajta a sor, hogy eldöntse: nevét márványtáblára vési a közemlékezet, mint a NER-es maffiát bebuktató új Giovanni Falcone-ét, vagy Orbán Viktor arany vécékeféjére gravírozza, sormintának.