Tavalyhoz képest csaknem feleannyi lakáshitelt vettek fel kétszer olyan drágán az ügyfelek – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikáiból.
A múlt év szeptemberében még átlagosan 4,7, idén a 9. hónapban már 9,27 százalékos átlagos teljes hiteldíjmutatóval (thm) folyósították a bankok a lakáskölcsönöket. Ez augusztushoz képest is 0,82 százalékos drágulást jelent. A háttérben a forint zuhanását és az inflációt megfékezni szándékozó, folyamatos jegybanki kamatemelések állnak. Bár Matolcsy György jegybankelnök szeptember végén váratlanul bejelentette: az alapkamat 13 százalékra emelésével az MNB lezártnak tekinti a kamatemelési ciklust, eme elhatározást hamar teljes fordulat követte. A forint október közepére ugyanis a 430 forintos euróárfolyamot is maga mögött hagyta, így a jegybank egy lépésben 18 százalékra emelte az egynapos betéti kamatát – azóta ez az irányadó ráta.
Emiatt a kereskedelemi bankok is drágábban jutnak kihelyezhető forrásokhoz, de az eddigi tapasztalatok alapján csak némi késéssel érvényesítik hiteleiknél a kamatemeléseket. A Bank360.hu összesítése szerint november elején már így is csak 10 százalék feletti kamattal lehetett lakáshitelhez jutni. Novemberben még drágulhatnak a hitelek, de az emelések mértéke várhatóan már elmarad majd az elmúlt hónapban tapasztalttól.
A piaci hitelkamatok így jócskán az irányadó ráta alatt maradnak, aminek az az oka, hogy a bankok csak óvatosan mernek emelni. A rohamosan emelkedő lakásárak, az infláció által felmorzsolt jövedelmek és a magas kamatok miatt ugyanis jócskán visszaesett a fizetőképes kereslet a hitelek iránt. Az MNB adatai alapján ősz elejére szinte megfeleződött az újonnan folyósított lakáscélú forinthitelek szerződéses értéke: tavaly szeptemberben még 128,6 milliárd, az idén már csak 79,3 milliárd forintot folyósítottak a bankok. A visszaesés az augusztusi 96 milliárd forinthoz képest is látványos. A szeptemberi folyósítás harmadát, közel 26 milliárd forintot tették ki a támogatott kölcsönök – például a csok, amelynek még mindig 3 százalék a kamata -, bő 53 milliárd forintot pedig a piaci hitelek. Az egyre dráguló piaci hitelek tehát jócskán visszaestek, hiszen egy éve még 100 milliárd forintnál is nagyobb részt hasítottak ki a folyósításokból.
A többi hitelből sem kérnek már
Jelentősen drágultak a személyi kölcsönök is: tavaly szeptemberben még átlagosan 12,31, az idén szeptemberben már 17,2 százalékos thm mellett folyósították ezeket, november elején pedig már 20 százalékról indult e körben a thm. A folyósítások visszaesése e téren is látványos: a tavaly szeptemberi 46,3 milliárd forint helyett az idén csak 39 milliárd forintra szerződtek a bankok. A szabad felhasználású jelzáloghitelek költségmutatója egy év alatt 5,99 százalékról 9,81 százalékra ugrott, miközben a folyósítások értéke 9,5 milliárd forintról 5,8 milliárd forintra zsugorodott. A babaváró hitelek is jóval kevésbé fogynak már: tavaly szeptemberben még 47,6 milliárd forintot helyeztek ki a bankok, az idén már csak 32,2 milliárdot.
