;

kormány;Dánia;szociáldemokraták;parlamenti választás;

- Hajszállal és az utolsó pillanatban, de sikerült megszereznie az abszolút többséget a dán szociáldemokratáknak

Meghazudtolták az előzetes jóslatokat. 

A dán voksolást követő szavazatszámlálás során sokáig úgy látszott, Mette Frederiksen miniszterelnök szociáldemokratáinak (A) már nem lesz többsége a parlamentben szövetségeseikkel együtt. A szavazatok összeszámlálását követően azonban a balközép szövetség elérte a többséghez szükséges 90 mandátumot a 179-ből. A jobbközép tábor 73 mandátumhoz jutott. A parlamenti helyek közül 175 Dániát illeti meg, kettő-kettő Grönlandot és a Feröer-szigeteket, hivatalosan mindkettő a Dán Királysághoz tartozik.

Frederiksen szociáldemokratái a szavazatok 27,5 százalékát szerezték meg, ami enyhe javulást jelent a 2019-es választásokhoz képest (25,9 százalék). Frederiksen kisebbségi szociáldemokrata kabinetjét eddig főként a baloldali pártok támogatták, de a migrációs politikában a jobboldal is. Frederiksen kormánya több, a menekülteket sújtó intézkedéseket fogadott el, amiért egyesek a kabinetet azzal vádolták, hogy túlságosan is jobbra fordult.

Frederiksen a választási kampányban azonban azt mondta, ha megint ő hívhatja életre a kormányt, ezúttal a hagyományos politikai határokon átívelő, széles körű kormányzásra törekszik. Mindenesetre a szociáldemokraták örömujjongásban törtek ki, amikor a szavazatok több mint 98 százalékának feldolgozásánál kiderült, hogy egy mandátum átvándorol a baloldalhoz. Egész este úgy tűnt, hogy ez nem lesz lehetséges.

Frederiksen szerdán „a szociáldemokraták több mint 20 éve legjobb eredményéről” beszélt, és kilátásba helyezte a koalíciós tárgyalások gyors megkezdését. Ha a pártunk kijelent valamit, akkor ahhoz tartjuk is magunkat - mondta a 44 éves politikus, utalva arra a választási kampányban tett javaslatára, hogy egy táborokon átívelő kormányszövetség élére kíván állni. A szociáldemokraták egész Dánia pártja  – hangoztatta.

Miután Frederiksen benyújtotta kormánya lemondását II. Margitnak, a királynő megvizsgálja, hogy a pártok vezetői közül melyiknek van a legnagyobb esélye az új kormány megalakítására. Ez csak formalitás, nem kérdés, hogy Frederiksen ismét megkapja a megbízatást az uralkodótól. Ezután megvizsgálja, milyen lehetőség adódik a széleskörű, a politikai határokon átívelő kabinet életre hívására. Frederiksen megerősítette, az egyes politikai blokkok közötti kormányzati együttműködésre törekszik.

A végeredmény Lars Lökke Rasmussen volt jobboldali-liberális miniszterelnök számára a legrosszabb hír. Úgy látszott ugyanis, ha a baloldal elveszti a többséget, ő kerül a királycsináló szerepébe. Ő elviekben nem is ellenezte volna a szociáldemokraták támogatását, de azt közölte, a kabinetet nem Frederiksennek kellene vezetnie. Rasmussen korábban a Venstre párt vezetőjeként volt miniszterelnök, de kilépett a politikai erőből és megalapította a Mérsékelteket, amelyet a két tradicionális politikai blokk közé pozicionált. Az új párt 16 mandátumot szerzett, ami a szavazatok mintegy kilenc százalékát jelenti, és ezzel a harmadik helyre került. Az utolsó pillanatban elért eredmény jelentősen javíthat Fredriksen tárgyalási pozícióján, s nyomást gyakorolhat mind a mérsékeltekre, mind a többi baloldali pártra.

Az ellenzéki vezető Jakob Ellemann-Jensen Venstre pártját a választók megbüntették, mindössze 13,3 százalékot ért el, ami mintegy tíz százalékpontos visszaesést jelent. A korábbi szavazók közül sokan valószínűleg átálltak a Rasmussen mérsékeltjeihez.

A jobboldali populista Inger Stojberg, akit börtönbüntetésre is ítéltek már menekültekkel kapcsolatos nézetei miatt, pártjával, a Dán Demokratákkal több mint nyolc százalékot ért el.

A magyar külügyminiszter az Ammani Biztonsági Fórumon járt.