A Mette Frederiksen miniszterelnök vezette balközép blokk szerezte meg a legtöbb voksot a dániai előrehozott választáson, ezzel a kialakult botrány ellenére megtarthatta vezető pozícióját. A BBC beszámolója szerint a jelenlegi kormánypártok 90 mandátumhoz jutnak az új törvényhozásban, a koalíciót vezető Szociáldemokrata Párt a voksok 27,5 százalékával még két mandátummal többet is szerzett az előző választásokhoz képest.
Az előrehozott választást egy botrány miatt kellett kiírni, ami abból származott, hogy egy jelentés szerint 2020-ban a kormány törvénytelenül adott utasítást mintegy 17 millió nyérc legyilkolására, mert attól tartottak, hogy a koronavírus nyércekben felfedezett mutánsa akadályozhatja a védőoltással kapcsolatos kutatások eredményességét. Maga Frederiksen állítása szerint nem tudott arról, hogy a rendelkezés törvénytelen, ennek ellenére kormányválság alakult ki, s a koalíció egyik tagja belengette, hogy kilép, ha nem írnak ki új választásokat.
A voksolás eredménye sokáig igen kérdéses volt, a liberális Jakob Ellemann-Jensen vezette jobbközép blokk esélyesnek bizonyult, ugyanakkor egy harmadik erő is színre lépett, a Lars Lokke Rasmussen volt miniszterelnök által vezetett centrista Mérsékelt Párt, amely formáció mindössze öt hónapja létezik.
Dánia szárazföldi részén és a környező szigeteken a kormánypártok 87 mandátumot szereztek, további egy mandátumot Feröeren, kettőt pedig Grönlandon értek el, így lesz meg a meglehetősen szűk többség a 179 fős parlamentben.
