Oroszország;Franciaország;Ukrajna;háború;diplomácia;Törökország;kitelepítések;mozgósítás;

- Franciaország segítséget ajánlott Ukrajnának a tél átvészeléséhez

Emmanuel Macron elnök Volodimir Zelenszkijjel folytatott telefonbeszélgetése után kijelentette, Franciaország segíteni fog Ukrajnának helyreállítani az orosz csapások által megrongált energetikai infrastruktúrát és megerősíteni az ország légvédelmét.

Macron és Zelenszkij megállapodott abban, hogy december 12-13-án Párizsban nemzetközi konferenciát tartanak a témában.

Az ukrán főváros közműcégeinek sikerült helyreállítaniuk a víz- és villanyszolgálatást 270 ezer kijevi otthonban kedden, egy nappal azután, hogy az orosz erők újabb rakétacsapásokat mértek a kijevi régió energetikai létesítményeire. Vitalij Klicsko polgármester ugyanakkor türelemre és további energiatakarékosságra kérte a kijevieket.

Egy héttel azután, hogy 70 ezer civilt evakuáltak a Dnyeper folyó jobb partján fekvő, megszállt Herszonból a folyó bal partjára, Vlagyimir Szaldo, Herszon megye oroszok által kinevezett kormányzója közölte: arra készülnek, hogy a bal part egy 15 kilométeres szakaszáról 70 ezer civilt „"ideiglenesen áttelepítenek mélyen a herszoni régióba, valamint Oroszország más régióiba”. Szaldo szerint az áttelepítés oka „a Kakhovkai Vízierőmű gátjának lehetséges károsodása, ami a Dnyeper bal partjának víz alá kerülését okozhatja a folyásirányban lejjebb”. A genfi egyezmények értelmében háborús bűncselekménynek számít civilek kitelepítése egy megszállt területről, és más régiókból is érkeztek már jelentések arról, hogy ukránokat telepítettek át Oroszországba a későbbi visszatérés ígérete nélkül. 

A 300 ezer mozgósított orosz tartalékosból mintegy 87 ezret küldtek az ukrajnai harctérre azóta, hogy Vlagyimir Putyin elnök szeptember 21-én „részleges” mozgósítást rendelt el - közölte kedden Szergej Sojgu védelmi miniszter egy nappal azután, hogy Putyin közölte, a behívási kampány véget ért. Közben az emigrációból működő orosz ellenzéki lap, a Novaja Gazeta. Evropa arról számolt be, hogy csak a nyilvánosan hozzáférhető adatok szerint több mit száz frissen behívott orosz katona halt meg Oroszországban a „részleges mozgósítás” kezdete óta, közülük 23-an a kiképzés során. A halálesetek okai között a leggyakoribbak a verekedések, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, az öngyilkosságok és a balesetek. Az ukrán fegyveres erők vezérkara kedden azt állította, hogy az előző 24 órában mintegy 650 orosz katona halt meg az ukrajnai frontokon.

Sanna Marin finn miniszterelnök kedden felszólította Magyarországot és Törökországot, hogy (az észak-atlanti szövetség tagjai küzül utolsóként) hagyják jóvá országa és a szomszédos Svédország NATO-csatlakozási kérelmét. – Most minden szem Magyarországra és Törökországra szegeződik. Arra várunk, hogy ratifikálják a kérelmeinket. Úgy gondolom, fontos lenne, hogy ez lehetőleg minél előbb megtörténjen – mondta Marin az Északi Tanács helsinki ülését követő tájékoztatón.

Az isztambuli Közös Koordinációs Központ közleménye szerint november 1-jén az ENSZ és török ellenőrök 36 ellenőrzést végeztek az Ukrajnából induló gabonaszállító hajók fedélzetén, hogy eloszlassák azokat az orosz vádakat, melyek szerint az orosz hadiflotta szevasztopoli bázisát ért szombati dróntámadásokat erről az egyezményesen kijelölt tengeri folyosóról, s részben élelmiszerexportra használt polgári hajókról indíthatták. November 1-jén Vlagyimir Putyin orosz elnök török kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal folytatott megbeszélésén kijelentette, hogy az orosz fél csak akkor tér vissza a gabonakezdeményezéshez, ha Kijevtől garanciákat kap arra, hogy "a humanitárius folyosót nem használják katonai célokra".

A bukott elnök még nem szólalt meg a nyilvánosság előtt a vasárnapi veresége óta.