Miközben az ukrán erők folyamatosan haladnak előre az ország déli részén, a Herszont megszálló oroszok elszállítják az összes gyűjteményt a város múzeumaiból. A „kincsrablás” már májusban megkezdődött, miután azonban Vlagyimir Putyin október 19-én hadiállapotot vezetett be az Ukrajnától elcsatolt részeken, ezzel „legalizálták" a múzeumok kifosztását, miközben az oroszok a kulturális örökség „megőrzéséről” beszélnek. A városban nemcsak a Sovkunenko nevű regionális művészeti múzeum és a regionális történelmi múzeum gazdag állományát vitték el, de a megszállók lebontották és eltávolították a szovjet korszakból származó, Alexander Suvorov orosz tábornok és Fjodor Usakov admirális emlékműveit is.
Konsztantin Akinsa ukrán művészettörténész, újságíró az elmúlt években sokat foglalkozott az elrabolt műkincsekkel. A témáról szóló több lapban és több nyelven megjelent írásában egyes forrásokra hivatkozva kifejtette: az oroszok azt is tervbe vették, hogy exhumálják Grigorij Potyomkin herceg (1739–1791), Nagy Katalin kegyence mumifikálódott maradványait. Az orosz hadvezért a herszoni Katalin-székesegyházban temették el. Nem ez lenne az első eset, hogy a herceg maradványait politikai okokra használják fel. Még az 1930-as években földi maradványait kiásták és az úgynevezett „vallásellenes múzeumban” állították ki. Később azonban visszahelyezték a sírba, amikor Sztálin a bolsevik nihilizmusnál fontosabbnak tartotta az orosz nacionalizmust.
A krími múzeumok kiürítésének orosz terve már azelőtt ismert volt, hogy Putyin közzétette rendeletét. Október 15-én az ukrán kulturális minisztérium azt közölte, a legértékesebb tárgyak elszállítása a krími múzeumokból, valamint más megszállt területek gyűjteményeiből „a hágai egyezmény égbekiáltó megsértését jelenti”. A minisztérium sürgette az ENSZ kulturális szervezetét, az UNESCO-t, akadályozza meg a nemzetközi jog további megsértését az agresszor részéről. A felhívásnak azonban aligha lesz bármiféle foganatja, kizárt, hogy az oroszok felhagynának a múzeumi gyűjtemények elszállításával. Putyin eleve úgy véli, mivel annektálták a megszállt területeket, ezért az ottani kulturális intézményekben a helyi törvények érvényesülnek, s nem a nemzetközi szerződések.
A krími gyűjtemények kérdése előzőleg másféle nemzetközi vitákhoz is vezetett. 2008-ban, hat évvel a Krím oroszok általi annektálása előtt, az aacheni Suermondt-Ludwig Múzeum munkatársai a krími szimferopoli művészeti múzeumban 74 olyan festményt fedeztek fel, amelyek gyűjteményükből származtak: ez volt a múzeum gyűjteményének oroszlánrésze. A képeket a második világháború után a vörös hadsereg „szállította át” Németországból a Szovjetunióba. Peter van den Brink, az aacheni múzeum igazgatója öt éven át tárgyalt az ukrán hatóságokkal a felfedezett festmények sorsáról. Felajánlotta, hogy ötöt közülük a szimferopoli múzeumnak adományoz, öt festményt kért vissza múzeumának, amelyek Aachen történelme szempontjából jelentősek, és beleegyezett abba, hogy a többi műtárgyat ötven évre tartós kölcsönbe adja a szimferopoli múzeumnak. 2014 tavaszának végén húsz, Szimferopolban talált festményt akartak kiállítani az aacheni múzeumban, majd körbeszállítani őket Németországban. A tervezett kiállításra azonban nem került sor. A Krím elcsatolása után ugyanis a festmények az Orosz Föderáció ellenőrzése alá kerültek.
Az ukrán katonai hírszerző szolgálat úgy tudja, az oroszok által a múzeumokból „elszállított” tárgyak egy részét biztonságos raktárba helyezik át, a legértékesebbeket viszont az Orosz Föderáció területére viszik. A kijevi kulturális minisztérium szerint az orosz fél értékes nemesfémből készült régészeti tárgyak elszállítását is tervezi. A Krím félsziget régészeti gyűjteményei egyébként rendkívül gazdagok. A legfontosabbak közé tartozik a Szevasztopol melletti „Herszonesz” nevű állami intézmény és a kercsi régészeti-történeti múzeum komoly aranykinccsel, antik ékszerekkel és érmékkel.
Az értékes kincsek egy része azonban már korábban „elveszhetett” a gyűjteményekből. Amikor tavaly júniusban házkutatást tartottak a Kijev által hazaárulással vádolt Valerij Gorbatov volt parlamenti képviselő irodájában, aki időközben Kijevből az oroszok által megszállt területre menekült, a hatóságok lenyűgöző régészeti gyűjteményre bukkantak: neolitikus, szkíta, ókori görög és bizánci kerámiákkal, fegyverekkel, érmékkel és egy sor ékszerrel. Sokatmondó, hogy a gyűjtemény egyebek mellett 240 szkíta kardot foglalt magában, miközben az ukrán nemzeti történelmi múzeum gyűjteményében csak mintegy száz ilyen kincs található. Mint kiderült, sok tárgyat a krími múzeumokból, köztük a herszoni múzeumból loptak el, ki tudja, mikor.