A világ a legveszélyesebb évtized előtt áll a második világháború óta - jelentette ki csütörtökön a Valdaj nemzetközi vitaklub moszkvai plenáris ülésén Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki Oroszországgal szemben folytatott „nukleáris zsarolással” vádolta a „hanyatló Nyugatot” – jelentette a Reuters hírügynökség.
Úgy vélekedett, hogy „a végéhez közeledik a Nyugatnak a világ ügyei feletti osztatlan uralmának történelmi korszaka”.
Az Ukrajna elleni invázió február 24-i kezdete óta egyik leghosszabbnak számító nyilvános szereplése során az orosz elnök arról beszélt, hogy nem bánta meg a „különleges katonai műveletet”, a háború kirobbantásával a Nyugatot vádolta, amely szerinte veszélyes, véres és mocskos, világszerte káoszt okozó játékot folytat.
Történelmi határnál vagyunk: a második világháború óta valószínűleg a legveszélyesebb, a legkiszámíthatatlanabb és egyúttal a legfontosabb évtized áll előttünk
– jelentette ki.
Vlagyimir Putyin a közelmúltban kialakult nukleáris feszültség szításával vádolta a Nyugatot, hivatkozva Liz Truss volt brit miniszterelnök kijelentésére, amely szerint ő kész lenne alkalmazni a nukleáris elrettentést, ha a körülmények megkövetelnék.
Mindazonáltal arról beszélt, hogy az orosz katonai doktrína védekező jellegű, a kubai rakétaválsággal kapcsolatos kérdést illetően pedig azon viccelődött, hogy nem kíván az akkori szovjet vezető, egy újabb Nyikita Hruscsov lenni.
Alekszandr Szolzsenyicin néhai orosz disszidens 1978-as harvardi előadását idézve az orosz elnök nyílt rasszizmussal és azzal vádolta a Nyugatot, hogy lenézi a világ más népeit. Vlagyimir Putyin szerint a „gyarmatosítás által elvakított Nyugat hozzájárult az ukrajnai konfliktus kirobbantásához, és válságot akar előidézni Tajvan körül is, hogy megpróbálja érvényesíteni globális dominanciáját”. „A világ feletti hatalom az, amit az úgynevezett Nyugat ebben a játszmában kockára tett (...) ahogy mondani szokták: aki szelet vet, vihart arat” - jelentette ki.
„A Nyugattal ellentétben mi nem mászunk be más emberek udvarába”
- hangoztatta.
A The Guardian beszámolója szerint arról is beszélt, hogy a nyugat gazdasági szankciókat és „színes forradalmakat” vet be riválisai ellen, mivel nem tud tisztességesen versenyezni Ázsia növekvő gazdasági és politikai erejével. Jelezte, Oroszország nem törekszik hegemóniára, azonban „fenntartja magának a jogot a fejlődésre”.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban megismételte azt a korábban már elmondott tézist, miszerint nem volt más választása. Putyin úgy látja, a konfliktus költségei elkerülhetetlenek, s közben Oroszország szuverenitása megerősödik.
Kitért arra is, hogy a kelet-donbászi régió „nem maradt volna életben”, amennyiben Oroszország nem hajt végre katonai beavatkozást Ukrajnában. Az orosz elnök egyébként a konfliktus gyökerét a 2014-es ukrán tüntetésekben látja, amikor elüldözték az ukrán elnöki hivatalból az oroszbarát Viktor Janukovicsot. A Ria Novosztyi orosz hírügynökség szerint szólt arról is, hogy
az ukrán államiság, szuverenitás és területi integritás egyetlen valódi, komoly kezese csak Oroszország lehet, amely létrehozta a mai Ukrajnát".
