Az európai uniós tagállamok energiaügyi miniszterei kedden Luxembourgban részletes vitát folytattak azokról a brüsszeli javaslatokról, amelyek a közös gázbeszerzést, a villamosenergia-termeléshez felhasznált gáz árplafonjának meghatározását, és az egymás iránti szolidaritás megerősítését, vagyis a határokon átnyúló gázcserét célozzák az energiaválság megoldására. Mindezekről a múlt héten egyeztettek az állam- és kormányfők, felkérve az uniós intézményeket, hogy sürgősen dolgozzák ki és hozzák meg a szükséges intézkedéseket.
A huszonhetek november 25-én ismét rendkívüli ülést tartanak, amelyen szeretnének megállapodni az immár harmadik sürgősségi energiacsomagról - jelentette be az ülés után Jozef Síkela, az EU soros elnöki posztját betöltő Csehország tárcavezetője. Addig a javaslattévő Európai Bizottságnak asztalra kell tennie a pontos jogszabályi előterjesztéseket, amit az illetékes biztos, Kadri Simson meg is ígért. Ha a jövő hónap végén a tárcavezetőknek nem sikerülne közös nevezőt találniuk, akkor a vezetőkre marad a kompromisszum megtalálása egy rendkívüli csúcstalálkozó keretében.
A keddi tanácskozáson kiütköztek a véleménykülönbségek a legellentmondásosabbnak ítélt kezdeményezésről, a földgáz árának maximalizálásáról.
Előterjesztésében az Európai Bizottság felhívta a figyelmet, hogy számolni kell az ársapka bevezetésének hátrányaival is. Többen óvatosságra intettek, mondván: az árkorlát nem vezethet a gázfogyasztás növekedéséhez, illetve az olcsó villamosenergia exportjához harmadik országokba, például az Egyesült Királyságba vagy Svájcba. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter azt emelte ki, hogy Magyarország nem támogatja az árkorlátot, amely véleménye szerint a hosszú távú gázszállítási szerződésekre nem is vonatkozhat. A kormány ellenzi azt is, hogy a sürgősségi energiacsomagot a Brüsszel által javasolt módon, azaz a tagországok többségének a szavazatával, és ne konszenzussal hagyják jóvá.
Az ülésen a miniszterek közös álláspontot fogadtak el az épületek energiateljesítményére vonatkozó jogszabályi javaslatról. Ennek megfelelően 2030-ra minden új épületnek klímasemlegesnek, tehát nulla károsanyag-kibocsátásúnak kell lennie, a meglévő épületeket pedig 2050-ig ilyenné kell alakítani. A célkitűzés azért fontos, mert az épületek az Európai Unióban felhasznált energia 40 százalékáért felelősek. Az irányelvet az EU27-ek mellett az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, ezért a két intézmény között hamarosan megkezdődnek az egyeztető tárgyalások.
