Néhány hónap alatt jelentősen nőtt azoknak az aránya Magyarországon, akik elutasítják az Oroszországra kivetett európai uniós szankciókat – számolt be a 444 kedden a Hann Endre, a Medián közvélemény-kutató intézet vezetője által – egy ukrajnai menekültekről szóló tanulmány bemutatóján – ismertetett friss eredményekről.
Ezek alapján májusban, három hónappal a háború kezdete után a válaszadók 41 százaléka, októberben pedig már 52 százaléka mondta, hogy nem támogatja a szankciókat annak ellenére, hogy csak nemrég indult be a kormány ezt sugalló plakátkampánya és küldték ki a „nemzeti konzultációs” íveket.
Az nem meglepő, hogy a fideszesek körében különösen magas, 81 százalékos az elutasítás. Viszont a közvélemény-kutatók megkérdezték azt is, hogy a támogatók akkor is támogatnák-e a szankciókat, ha cserébe lassulna a magyar gazdasági fejlődés és nehezebbé válna a megélhetés. Májusban 35 százalék tartott ki így is a szankciók mellett, októberben már csak 31.
Kiderült az is, hogy az iskolai végzettség és az életkor alapján jelentős az eltérés a szankciókérdésben. A diplomások fele ugyanis áldozatok árán is támogatja a szankciókat, az érettségizetteknél ez 32, a szakképzetteknél 23, a nyolc általánost végzetteknél pedig 15 százalék. A legfiatalabbak majdnem 50 százalékban támogatják a szankciókat, a legidősebbek már csak negyedrészben.
A KDNP-nek '56-ról a szankciók jutottak eszébe, az orosz invázió kevésbé ihlette megVarga Juditnak sikerült egy nekifutásra eljutnia 56'-tól a brüsszeli szankciókig Az Orbán-kormány bombának nyilvánította az Oroszországot sújtó EU-s szankciókat öt nappal azután, hogy egy kijevi játszótéren orosz rakéta csapódott be