Már a diplomás átlagbérek 60 százalékát sem érte el a magyarországi pedagógusok átlagkeresete 2021-ben – derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss oktatási adataiból. Míg 2020-ban a magyar óvodapedagógusok, általános és középiskolai tanárok a más felsőfokú végzettségűek fizetésének átlagosan 57-65 százalékát keresték, az arányok 2021-re 47-52 százalékra csökkentek. Magyarország ebben az összehasonlításban az utolsó helyre került az OECD-országok körében.
A sereghajtók közé tartoztunk a pedagógusok éves bruttó átlagfizetésének tekintetében is, 2021-ben csak Lettországban és Szlovákiában kerestek kevesebbet a pedagógusok magyar kollégáiknál. Ugyanakkor a munkával töltött órák esetében Magyarország már az első harmadban foglalt helyet: az OECD összesítése szerint egy magyar pedagógus a nemzetközi átlag fölött, átlagosan 1656 órát dolgozott tavaly, körülbelül ugyanannyit, mint dán, holland vagy norvég kollégáik - miközben utóbbiak éves átlagkeresete mintegy duplája a magyar pedagógusok átlagfizetésének. Az adatokból az is kiderült, hogy Magyarországon volt az egyik legmagasabb az iskolán kívül eltöltött munkaórák száma (517 óra).
– A diplomás átlagbér Magyarországon jelenleg bruttó 800 ezer forint körül van a KSH adatai alapján, míg egy pályakezdő pedagógus fizetése bruttó 312 ezer forint, pótlékokkal együtt
– mondta lapunknak Totyik Tamás. A Pedagógus Szakszervezetének alelnöke szerint ahhoz, hogy a magyar kormány teljesítse arra vonatkozó ígéretét, hogy a következő években a pedagógusok átlagfizetése elérheti a diplomás átlagbér 80 százalékát, összesen mintegy 80 százalékos béremelésre lenne szükség.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a múlt heti kormányinfón jelentette be, jövőre mintegy 21, 2025-ben 25, 2025-ben pedig 29-30 százalékkal emelnék a pedagógusbéreket - feltéve, ha sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal az uniós támogatásokról. Totyik Tamás szerint azonban így is sok a kérdés az ígéret körül, nem tudni például, hogy a kormány az alapbéreket vagy a pótlékokat emelné, ahogy azt sem, inflációkövetővé tennék-e a pedagógusbéreket. A PSZ ezért is szeretné, ha a kormány mihamarabb leülne tárgyalni a pedagógusok sztrájkbizottságával, ám a kabinet erre egyelőre nem mutat hajlandóságot, annak ellenére sem, hogy törvény kötelezi őket az egyeztetésre.
A PSZ és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) október 27-ére hirdettek újabb, egységes iskolai sztrájkot, emellett a diákok, szülők és tanárok által kezdeményezett tiltakozó és szolidaritási akciók is folytatódnak. Péntek reggel Pécsen 29 oktatási-nevelési intézmény dolgozói, diákjai és szüleik több kilométer hosszú élőlánccal hívták fel a figyelmet az oktatás helyzetére, Budapesten a XV. kerületben pedig az összes óvoda bezárt, miután az óvodapedagógusok polgári engedetlenségbe kezdtek.
Még az Orbán-kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar is állásfoglalást tett közzé pénteken, amelyben egyebek mellett azt követelték, a pedagógus és oktatói bérek a mindenkori diplomás átlagbér legalább 85 százalékát érjék el, ez felelne meg ugyanis az EU átlagának. Október 23-ára, vasárnapra az ADOM Diákmozgalom szervez tömegdemonstrációt Budapesten, valamint Zalaegerszegen is lesz tüntetés. A tervek szerint vasárnap Orbán Viktor miniszterelnök is Zalaegerszegen tart majd beszédet, igaz, nem a szülők, diákok, tanárok által szervezett demonstráción. Ennek ellenére a tüntetés egyik szervezője a kormányfőt is meghívta.
Bérüket adják a tiltakozó tanárokért
Egynapi bérüket, így összesen 647 ezer forintot ajánl fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) több jelenlegi és volt oktatója a sztrájkban és a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusok támogatására - írta a Telex. “Szolidaritásunkat fejezzük ki a közoktatásban sztrájkoló és polgári engedetlenségi akciókban részt vevő, a méltóbb bérezés mellett a velük való konstruktív kormányzati együttműködést is kiharcolni igyekvő kollégáinkkal” - idézte a portál az oktatók közleményét.
