Leginkább a fiatalok kopnak ki a közellátásból, legkevésbé pedig a 60 évnél idősebbek mennek magánorvoshoz, ők stabil páciensei maradnak a közfinanszírozott szolgáltatóknak - derült ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adataiból.
A finanszírozó a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) minapi konferenciáján mutatott be először adatokat a magánegészségügyben ellátottakról. Azt Fadgyas-Freyler Petra, a NEAK osztályvezetője hangsúlyozta, az összegyűjtött információikkal kapcsolatos következtetésekkel óvatosan kell bánni.
Valamennyi orvosnak, aki tb-támogatással írhat vényt, a NEAK adatbázisában ellenőriznie kell, hogy páciensének tajszáma érvényes-e. A biztosító ezekből a tajszám lekérdezésekből kigyűjtötte, hogy az év első nyolc hónapjában a vényt felíró orvosok közül ki melyik státuszában és hányszor ellenőrizte betege jogosultságát. Ez alatt a magánellátók 480 ezer emberről, mag a közszolgálató orvosok 7 millió esetben kérdeztek. A fizetős szolgáltatók főként 20 és 50 éveseknek írtak gyógyszert.
Az egyéni járulékfizetők, a vállalkozók, és az alkalmazottak is viszonylag magas számban választják a magánszolgáltatókat. Fadgyas-Freyler Petra valószínűsítette, hogy az utóbbiaknak van a munkaviszonyhoz kapcsolódó egészségpénztári, illetve kiegészítő biztosítása is. Tízezer lakosonként 432-en fordultak magánorvoshoz. A legnagyobb igénybevétel az egyetemi központokat működtető nagyvárosokban, továbbá a nyugati országszélen, a Balaton-környékén valamint Tolna, Csongrád-Csanád és Békés megyében volt. Ám kizárólag csak magánorvoshoz járó pácienst mindössze 26-ot találtak tízezer lakosonként. Budapesten a számuk 47 volt.
Az is kiderült, hogy a fizetős kezelést választók 70 százaléka csak egyszer jelent meg a szolgáltatónál. Míg a közellátást ugyanazzal a tajszámmal többször keresték fel a betegek, és közel húsz százalékuk ezalatt a nyolc hónap alatt több mint hússzor járt az orvosnál. Fadgyas-Freyler Petra szerint
a rosszabb egészségi állapotúak inkább a közfinanszírozott rendszerben kapnak ellátást.
Fadgyas-Freyler Petra szerint meglepő eredménye az elemzésüknek, hogy a hagyományosan magánorvosi területek – a szülészet-nőgyógyászat, fogászat, pszichiátria, üzemorvoslás – mellett újabbak – a szemészet, a bőrgyógyászat, illetve a fül-orr-gégészet - forgalma is erősödött. Ez utóbbi három területen évek óta, folyamatosan csökken az ellátottak száma az állami szolgáltatóknál. A fiatalabbak már meg sem nagyon jelennek a közellátásban, viszont úgy tűnik az idősebbek tartják magukat, ők nem tudnak, vagy nem is akarnak a magánszektorban szolgáltatást kérni. Fadgyas-Freyler Petra megjegyezte: vizsgálatukban a magánforgalom jelentős részére, benne a diagnosztikára – nem láttak rá. Így azt sem láthatták, hogy a pánciens milyen betegséggel fordul orvoshoz, és ott milyen ellátást kapott.
