politika;kormány;Svédország;szociáldemokrácia;

Magdalena Andersson. A svéd harmadik út más, mint a brit vagy a német

- Minek a migránsozás, ha van jóléti modell

A svéd szociáldemokrata „harmadik út” lényege mindig az volt, hogy a jóléti modellt, amennyire csak lehet, megőrizzék, még ha a gazdaságpolitikában történtek is elmozdulások a hagyományos baloldali irányvonaltól.

A legjobb talán az lenne, ha a szociáldemokraták ragaszkodnának a gazdasági, jóléti és elosztási kérdésekben eddigi álláspontjukhoz, és nem próbálnának meg versenyre kelni a szélsőjobboldal által diktált, bevándorlás-ellenes narratívával – vélekedik Labanino Rafael politológus, a Konstanzi Egyetem tudományos munkatársa a parlamenti választás után Svédországban kialakult helyzetről.

A politológus az Új Egyenlőség friss podcastjében arról beszélt: a svédországi kommentárok többségével ellentétben valójában nehéz lenne jobboldali áttörésről beszélni a svéd politikában. Valódi változást a szélsőjobboldali Svéd Demokraták újabb, néhány százalékpontos erősödése jelentett, és legfőképpen az, hogy a jobbközép hagyományos fő ereje, a Mérsékeltek hajlandónak mutatkoztak szövetségre lépni a szélsőjobbal. Ez alapozta meg a jobboldal szűk parlamenti többségét.

Velük szemben azonban továbbra is erősek maradtak a szociáldemokraták, akik Magdalena Andersson vezetésével visszatértek 30 százalék fölé. Bár a 40-50 százalékos sávon belüli szociáldemokrata választási eredményeknek alighanem vége, Labanino Rafael arra hívta fel a figyelmet, hogy más országokban is szétaprózódott a pártrendszer az elmúlt két-három évtizedben, és e folyamat során a balközép pártok érzékeny veszteségeket szenvedtek. Ehhez képest a svéd szociáldemokraták továbbra is centrumpozíciót töltenek be; nem csupán a baloldal vezető ereje maradtak, de a törékeny jobboldali blokkot is a szociáldemokratákkal szemben felvett pozíció tartja össze.  Labanino Rafael arról is beszél, hogy

a svéd „harmadik utas” szociáldemokrácia mennyire mást jelentett, mint a brit és a német „harmadik út”, s hogy éppen az volt a lényege, hogy a jóléti modellt, amennyire csak lehet, megőrizzék, még ha a gazdaságpolitikában történtek is elmozdulások a hagyományos baloldali irányvonaltól.

– A svéd szociáldemokraták az elmúlt 108 évben minden parlamenti választást megnyertek, és az elmúlt 90 évből csak 17-et töltöttek ellenzékben. Ezért számít különleges fejleménynek, hogy a szeptemberi választást követően nem folytathatták a kormányzást – mondta a politológus. Mindazonáltal egy sok belső feszültséggel rendelkező jobboldali koalícióval szemben vehetnek most fel markáns ellenzéki pozíciót. Az igazi veszélyt az jelenti a szociáldemokratákra nézve, hogy a Svéd Demokraták a bevándorlás-ellenességet baloldali szociálpolitikai ígéretekkel kapcsolják össze. Ebből a szempontból nagy kérdés az, hogy a szociáldemokraták az elosztási kérdések felé tudják-e ismét terelni a közbeszédet, háttérbe szorítva a bevándorlás ügyét. 

Liz Truss mindössze 44 napig töltötte be a tisztséget. A Konzervatív Párt egy héten belül új vezetőt választ.