Az Ukrajna elleni orosz agresszió különösen érzékenyen érintette Észtországot: az Európai Unió egyik legmagasabb inflációjától szenved az ország, szeptemberben 24.2 százalékra becsülték a pénzromlás mértékét. A megélhetési- és az azzal összefüggő energiaválság felett érzett társadalmi elégedetlenséget a szélsőjobboldali Észt Konzervatív Néppárt (EKRE) tudja a leginkább meglovagolni. A Norstat közvélemény-kutatásai szerint az EKRE népszerűsége július óta 8.2 százalékkal emelkedett, a legutóbbi mérés alapján már 27.5 százaléknál jár. Igaz, a hárompárti kormánykoalíció vezető erejének, a centrista Reform Pártnak támogatottsága 31.7 százalékon áll és a szeptember vége óta növekvő tendenciát mutat.
A jövő márciusban esedékes észt parlamenti választás minden bizonnyal a politikai közép és a szélsőjobboldali populizmus összecsapása lesz. Az egyik sarokban az észt “Vaslady”-ként is emlegetett, Ukrajna melletti kiállásának köszönhetően nemzetközi tiszteletnek örvendő Kaja Kallas miniszterelnök állna, legfőbb kihívója pedig az EKRE vezetője, Martin Helme lehet, aki három éve, pénzügyminiszterként való beiktatásakor a fehér felsőbbrendűség hirdetői által előszeretettel használt “OK” kézjelet mutatta. A politikus a Financial Times-nak tagadta, hogy a gesztusnak kirekesztő jelentése lett volna, de azt ígérte, folytatni fogja annak használatát, hogy dacoljon a “nyelv kisajátítására törekvő szélsőbaloldali radikálisokkal.” Az interjúban a 2013-as bevándorlással kapcsolatos rasszista nézeteit összegző, “ha feketék, akkor mutassunk ajtót nekik” kijelentésétől sem kívánt elhatárolódni. Helme az autoriter módszerekre is hajlamosnak mutatkozik: 2019-ben például az észt közmédia egy konkrét újságírójának megbüntetését sürgette, akit ő elfogultnak tartott.
Habár számos kérdésről hasonlóan vélekedik Martin Helme és Orbán Viktor, az ukrajnai konfliktust illetően nincs meg az összhang: a háború kitörése óta az EKRE vezére még Kallasnál is harciasabb oroszkritikus álláspontot képvisel.
Amikor például az észt parlament a napokban terrorista államnak nyilvánította Oroszországot és elítélte az ukrán régiók elcsatolását, Helme egy még keményebb deklarációt javasolt, ami határlezárást, az Észtországban élő oroszok fegyvereinek elkobzását és a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok csökkentését is előirányozta volna. Az EKRE az Oroszország elleni uniós szankciókat is támogatja, az Ukrajnába irányuló észt fegyverszállításokkal szemben is csak azért kritikus, mert azt állítja, hogy azok védtelenné teszik Észtországot.
Itt a válság, elfogadott lett a szélsőjobb, amely még soha nem volt még ilyen erős Európában Izraelben is kormányközelben a szélsőjobb