;

korrupció;uniós;Navracsics Tibor;Bod Péter Ákos;uniós támogatások;Zsiday Viktor;helyreállítási alap;

- Navracsics elismerte: egy évig álltak a tárgyalások az uniós pénzekről az Európai Bizottság és a magyar kormány között

Ha nem sikerül a megállapodás az uniós helyreállítási alapról az év végéig, akkor Magyarország a RRF-pénzek 70 százalékát elveszítheti – mondta a területfejlesztési miniszter.

Mindenkit megnyugtatok lesz megállapodás és lesznek uniós pénzek – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Portfolio Budapest Economic Forumán tartott nyitóelőadásában.

A magyar kormány tagjai az elmúlt hetekben-hónapokban kisebb-nagyobb rendszerességgel elmondják, hogy már karnyújtásnyira vannak a megállapodásról az uniós pénzekről, ezzel szemben a területfejlesztési miniszter most nyíltan beismerte, hogy 2021 nyara és 2022 közepe között azokról semmilyen érdemi diskurzus nem folyt az Európai Bizottság és a magyar kormány között. A miniszter emlékeztetett arra, hogy idén májusban a kinevezése előtti meghallgatásán azt mondta, hogy év végére összejöhet a megállapodás, most kiegészítette azzal, hogy azt "részben a realitás, részben a kényszer" miatt mondta. A kényszer egyértelmű:

ma már a magyar gazdaság számára az egyetlen mentsvár lett az uniós megállapodás, ugyanis ma már csak a Brüsszeltől várt eurómilliárdok stabilizálhatják a forint árfolyamát és csökkenthetik a fizetési mérleg hiányát.

A miniszter elmondta, hogy a magyar kormány ugyan 2021 elején benyújtotta Magyarország Covid utáni helyreállítási programját (RRF), amiről állítása szerint 2021 első felében megkezdődtek a „komoly” tárgyalások, de az év második felében ezek már akadoztak, amit a miniszter az idei választások közeledtével magyarázott. (A lemaradást jól jelzi, hogy az Európai Bizottság ma már 26 tagállammal megállapodott azok RRF-tervéről, egyedül a magyar kormánynak nincs ilyen aláírt szerződése, sőt a lengyelek és a magyarok kivételével mindegyik ország megkezdte a pénzek lehívását is.)

Navracsics szavai szerint, miután őt kinevezték területfejlesztési miniszternek, 2022 júniusában indultak újra az egyeztetések, gyakorlatilag a nulláról. Szeptember közepéig azonban nem is az RRF-ről, hanem a jogállamisági eljárásról volt szó, vagyis a magyar gazdaság korrupciós és közbeszerzési problémáiról. Ezen diskurzus keretében vállalta a magyar kormány az új Integritási Hatóság, illetve az antikorrupciós munkacsoport újbóli felállítását – ugyanis már pár évvel ezelőtt hasonló testület működött a kormányban. Navracsics szerint, ha már a korrupció miatt Magyarországról ilyen rossz kép alakult ki – ami szerinte sokkal rosszabb, mint amit a valós teljesítmény alapján lehetne kialakítani – , a szükségből erényt kovácsolva a magyar kormánynak az a célja, hogy Magyarország az EU legtisztább, legátláthatóbb és legtisztességesebb országává váljon. Ehhez kultúraváltás kell – tette hozzá.

A miniszter kitért arra, hogy

ha december végéig nem sikerülne megállapodni a Bizottsággal a RRF-pénzekről, akkor azok 70 százalékát elveszíti a magyar gazdaság. 

A magyar RRF-program 6000 milliárd forintnyi bevétellel számol, ebből 2300 milliárd forint lenne a vissza nem térítendő támogatás, nagyobbik része pedig a gyakorlatilag nulla kamatozású hitel. Gulyás Gergely miniszterelnökségi miniszter a legutóbbi kormányinfón elmondta, hogy a kormány határozatban is döntött arról, hogy kéri az RRF hitelrészének folyósítását is – akkor a miniszter ezt a hazai energiarendszer korszerűsítésével indokolta. A 3700 milliárdnyi hitel azonban az ehhez szükségesnél jóval több, így az más célokra is fedezetet nyújthat. A 8-9 milliárd eurónyi hitel más szempontból is nagyon fontos a kormánynak: a devizatartalékot növeli, ráadásul nem 6-8 százalékos eurókamattal kell felvenni, amiért jelenleg a magyar állam kapna kölcsönt, hanem egy százalékon juthat a hitelhez. A 6000 milliárd forintos Covid utáni helyreállítási pénzek mellett további 9800 milliárd forint járna Magyarországnak a 2021-27 közötti időszakban a kohéziós program keretében, de erről sincs még megállapodás.

Így semmi értelme nincs a forintnak, akkor inkább jöjjön az euró!

Talán még soha nem lett volna olyan nagy szüksége a magyar gazdaságnak az uniós pénzekre, mint most, amikor a gazdaság 2023-ban vélhetően recesszióba süllyed, mint ahogy az európai gazdaságok jelentős része is. A konferencián felszólaló Bod Péter Ákos közgazdász szerint épp ezért a kormány legfontosabb feladata az uniós alku megkötése lenne. Ezzel tudná a magyar kormány az elveszített bizalmat visszaállítani a pénzpiacon.

Az EU-hoz tartozunk, a közösség normáinak meg kell feleleni, ebbe nem férnek bele a kormány újabb nemzeti konzultációs plakátjai, amelyek az uniós szankciókat ránk hulló bombaként ábrázolják – tette hozzá. 

A volt jegybankelnök szerint a jegybanki tartalék felhasználása, a költségvetési kifizetési stop, az oroszokkal kötött halasztott fizetési megállapodás a gázszámlákról, mind-mind negatív üzenet a befektetők felé, hogy valami nincs rendben a magyar gazdasággal, ezért az ilyen akciókkal fel kellene hagynia a kormánynak.

Zsiday Viktor közgazdász-befektető szerint a magyar gazdaság 2023-ben recesszióba kerül. A magyar kormánynak és a jegybanknak stabilizálnia kell a forint árfolyamát, ha el akarjuk kerülni a latin-amerikai típusú válság kialakulását, amit a gazdaságpolitikai popuplizmus okoz, vagyis, hogy a jegybanki, pénzügyminisztériumi szakmai döntéseket fölülírják a politikai megfontolások. Zsiday szerint jó dolog az önálló deviza, az önálló monetáris politika, ha felelősen használják forintot. Szerinte az elmúlt 10 évben nem ez történt Magyarországon, ezért ma már ennél jobb megoldás lenne, ha Magyarország csatlakozna az eurózónához.  

A lengyelek alaposan elhúztak mellettünk, de a többi visegrádi tagállamban is gyorsabban növekednek a bérek. A foglalkoztatottsági adatokat tekintve jobb a helyzet.