Veszteni fogok. Még csak két órája jöttünk, és Lesti most ment el a harmadikkal, ráadásul pont vele, de leszarom, a lényeg a lényegben, kettővel vezet. Egyébként meg Lesti jó nő. Szőke, van melle, formás a segge, és határozottabb, mint a legtöbb fiú, akivel eddig dolgom volt. Néha csókolózunk, mintha leszbikusok lennénk, a srácok tökre beindulnak tőle, és úgy bámulnak minket olyankor, mintha élőben néznék a pornót. A legtöbb még szűz, és ahogy itt körbenézek, ez majdnem az egész évfolyamról elmondható.
A többi lány az osztályból kurváknak tart minket. Nem mondják, de látom rajtuk. Csicskák. Felvették őket a haladós angolba, és úgy körmölnek meg magolnak, mintha az életük múlna rajta, pedig még három év van érettségiig. Rondák, nyilván tanulnak, nincs más esélyük az életre. Lesti meg én viszont élünk. Mostanában ellógjuk az uccsó órát pénteken, a bort már reggel megvesszük, hogy kicsöngő után, amint kiértünk a suliból, elkezdhessük a hétvégét. Iszunk, cigizünk, estére meg mindig alakul valahogy. Általában Lesti tud valamit valahol vagy kocsmázást, vagy hábét, mint ma este is. Valahogy őrá jobban emlékeznek.
Szar ez a buli, sok a kisfiú. Fifáznak, chipset zabálnak, kólát isznak, a szókincsük meg kimerül legalapabb mémekben. Lestit persze egyből betalálták. Amint beléptünk, a szokásos jelenet, mégsem tudom egészen megszokni. Puszi, ölelés, mizu, semmi, veled, minden oké, jó a buli, ja, iszol valamit, és Lesti el is ment az elsővel szobára. Ez a srác most nekem is megvolt, csak kellett adnom neki egy szálat. Nem tudom, Lestitől is kért-e, mindenesetre nekem azt mondta, nem talált dohit, ahol kiadtak volna neki cigit, pedig tök sűrű a borostája és jó magas is. A szex nem volt túl jó vele, de ha vesztek is, legalább az egy nyomorult pontom megvan, nem úgy, mint az idióta fogszabályozós osztálytársamnak a tévé előtt, aki izzadó tenyerében a kontrollert szorongatva küzd a hosszabbításban a becsületgóljáért. Ha belövi, lehet, megkérem, mutassa meg, hogy merre van a vécé.
Ha szexelek, félek, hogy a csípőmön levő, szőlőszem nagyságú anyajegyem egyszer csak leszakad. A nadrágot mindig a köldökömig húzom, mivel a bugyimnak ívesen a derekamon az anyajegy felett kell futnia, különben irritálja az anyajegyet. Asszem, szexi vagyok így, főleg, ha térdelek, és praktikus is, mert könnyen félre tudom húzni a bugyit, közben az alkarommal az anyajegyem védeni, és a srác farkát is gyorsan kiránthatom, ha belefeledkezve a szexbe épp véletlen belém akarna élvezni. Nem nagy kunszt, az arcukat kell figyelni, ahogy az izmok görcsbe rándulnak, szinte elfintorodnak, mint akik maguk is meglepődnek, hogy képesek elélvezni tőlem. Legalábbis a fogszabályzós most ilyen képet vágott.
Puha pöcs, kiáltja Lesti, miután kijön a szobából a pólóját rendezgetve. Mindenki őt nézi, ahogy a terasz felé vonul, közben a cigisdobozt pöckölgeti, majd kihúz egy szálat a fogaival, és mielőtt elfordítaná a kilincset, rágyújt, a füstöt viszont csak kint fújja ki. A háló ajtajához lépek, sötét van bent. A fiú ájultan, hanyatt fekszik az ágyon, meztelen felsőtestén a mell- és hasizom domborulatait megvilágítja a nagyszobából beszűrődő fény, a combközépig letolt nadrágja legalább olyan gyűrött, mint a borotvált ágyékán furcsa ívben meghajló petyhüdt farka. Gondolom, nem volt köztük semmi, tehát az állás egál.
Belépek a szobába, óvatosan becsukom az ajtót, nem akarom felébreszteni, gondosan bezárom és ellenőrzöm a zárat, kettesben akarok vele lenni. Felhúzom rá az alsóját, aztán a nadrágját, majd összehúzom a sliccét, és becsatolom az övét. Bemászok mellé az ágyba, az oldalamra fordulok, a karom a mellére teszem, a fejem a vállára hajtom, hallom a szívdobogását meg a szuszogását, érzem a sörös szájszagát.
Örülök, alig merek levegőt venni. Mintha mindig így feküdtünk volna, mintha erről sosem fantáziáltam volna. Ha reggel szexelünk, még beleszámít. Meglesz. Az enyém lesz.
