Tovább dübörög a védelmi igazgatás átalakítása: a rendkívüli helyzetekben kulcsfontosságú titkosszolgálati, kiberelhárítási és katasztrófavédelmi tevékenység egy újabb fajsúlyos része kerülhet Rogán Antal kabinetminiszter közvetlen irányítása alá. Erre utalnak legalábbis lapunk birtokába került prezentációrészletek.
Nemrégiben Pécsen tartottak egy egészségügyi szakmai konferenciát, amelyen volt egy előadás a védelmi igazgatás átalakulásáról is. Az erről tartott prezentáción több táblázatot és ábrát is vetítettek, az ezekről készült fotók jutottak el szerkesztőségünkbe. Ezek tanúsága szerint Rogán Antal alá tartozó Védelmi Igazgatási Hivatal (VIH) fennhatósága alatt formálódik az új Nemzeti Eseménykezelő Központ.
Ennek a szervezetnek a neve az utóbbi időben többször is felbukkant már, ám kevés részlet volt tudható róla. A tervek szerint 2023 nyarára jönne létre az eseménykezelő központ és vele együtt egy „Szimulációs és Modellező Központ”.
A kormányzati tervek szerint a központ ekkorra már a szükséges szakértői szakemberállomány „60 százalékával” rendelkezik, majd egy évvel később éri el a teljes működési kapacitását. A központtal kapcsolatos kérdéseinkre nem kaptunk választ a kormányzattól.
A Nemzeti Eseménykezelő Központról egy 2021-es törvény tett említést. A jogszabály szerint a „védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve” üzemelteti, ám a jogszabály nem részletezte, hogy ez alatt mit kell érteni. A jogszabály szerint a központ fő feladata „az összkormányzati válságkezelés, illetve a különleges jogrendi feladatellátás szakmai koordinációja és összehangolása felkészülési időszakban, valamint védelmi és biztonsági esemény idején. Egy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oldaláról letölthető tanulmányban úgy fogalmaztak: „2023 július 1-jét megelőzően az egyes jelentkező kihívásokat (vörösiszapkatasztrófa, árvíz, migráció) jellemzően az egyes ágazatokon belül működő válságkezelő központok bázisán vagy ad hoc munkaszervezetek megalakításával (pandémia, ukrán-orosz háború) kezelte a kormányzat. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény felhatalmazása arra vonatkozik, hogy az összkormányzati válságkezelés, illetve a különleges jogrendi feladatellátás szakmai koordinációja és összehangolása a Nemzeti Eseménykezelő Központ keretein belül történhessen.” Hozzátették: Wez a funkció lényegében alkalmas a korábbi operatív törzsek, rendkívüli jogrendi munkacsoportok, Honvédelmi Tanács titkársági feladatainak kiváltására is.”
Az, hogy ez az új szervezet a miniszterelnök jobbkezeként ismert Rogán Antal alá kerül, egybevág a titkosszolgálati rendszer eddigi átszervezésével.
A polgári titkosszolgálatok – így az NBSZ is – az április 3-i választás után átkerültek a kormányzati propagandát vezető miniszter fennhatósága alá, . A korábban Szijjártó Péter külügyminiszter által felügyelt külföldi hírszerzést is a Rogán-féle birodalomhoz rendelték. Az így létrejövő központban szinte azonnal lecserélték a polgári hírszerzés vezetőit, így távoznia kellett a hírszerzést végző Információs Hivatal (IH) és az NBSZ főigazgatóinak is. Noha a szolgálatok Rogán Antalnál vannak, a hvg.hu arról írt,
vannak arra utaló jelek, hogy a szolgálatok szakmai tevékenységéért a katonai nemzetbiztonságtól leigazolt Kovács József felel.
Ő a 2018 májusában létrehozott, közvetlenül Orbán Viktor alá tartozó titkosszolgálati elemző központ, a Nemzeti Információs Államtitkárság vezetője lett, majd 2022 júniusában innen került át a szintén Rogán alá került Nemzeti Információs Központba (NIK). E két szervezet koordinálja a titkosszolgálatok működését, ám a szolgálatoktól független, egyedül a miniszterelnöknek felelős. Forrásaink szerint a formálódó, új polgári titkosszolgálati struktúra lényege, hogy a központi kormánypolitika így próbálja maga alá gyűrni a széttagolt és nehezen irányítható titkosszolgálati közösséget.
Ebben a szervezeti formában a Nemzeti Eseménykezelő Központ kiemelt szerepére utal az is, hogy a pécsi előadás egyik diájáról kiolvasható: a kormányügyeleti szolgálat is felkerülne a „kormányzati központba”. A 2011-ben létrejött kormányügyelet legfontosabb feladata „a kormányzati intézkedést igénylő rendkívüli eseményekről való tájékoztatás, illetve ezen eseményekről készült jelentések gyűjtése, értékelése és továbbítása”. A kormányügyeleti rendszerbe a rendőrség, a terrorelhárítás a katasztrófavédelem, de például az idegenrendészet, a vízügy, a kórházi főigazgatóság, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, vagy az Országos Mentőszolgálat is beletartozik. Eddig ezeknek a szerveknek Pintér Sándor Belügyminisztériuma adta a kormányügyeletet, ám most ez felkerülne a Rogán-féle információs központba.
