A következő napokban már a bíróságon lesz a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból rendkívüli felmondással elbocsátott pedagógusok ügye, akik nem egyenként, hanem pertársaságot alakítva indítanak munkaügyi pert – tudtuk meg az egyik érintettől, Törley Katalintól. A Kölcsey volt francia szakos tanára elmondta, beadványuk hamarosan elkészül, a további részletekről október 23-a után tájékoztatják a nyilvánosságot.
Mint a Népszava is megírta, a gimnáziumból öt tanárt rúgtak ki szeptember végén, miután többször is polgári engedetlenség keretében tagadták meg a munkavégzést, így tiltakozva a közoktatás állapota és a sztrájkjog korlátozása ellen. A pedagógusokat a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei képviselik, a civil jogvédő szervezet álláspontja szerint a tanárok rendkívüli felmentése aránytalan és igazságtalan lépés volt a tankerület részéről, ráadásul a diákok érdekével is szembemegy: a szaktanárok pótlása a mostani helyzetben szinte lehetetlen, a gyerekek oktatáshoz való joga pedig épp emiatt sérülhet.
Törley Katalin lapunknak azt is elmondta, tudomása szerint a helyükre még nem vettek fel új szaktanárokat, csoport-összevonásokkal, többletórák vállalásával oldják meg helyettesítésüket a kollégáik.
Az elmúlt hetekben országszerte rengeteg megmozdulás – tüntetés, tiltakozó akciók tankerületi központok előtt, élőláncos felvonulás – volt a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusok kirúgással fenyegetése, a kölcseys tanárok elbocsátása ellen. Legutóbb hétfőn, a győri Révai Miklós Gimnázium tanárai, diákjai és szülők kezdeményezésére tartottak mintegy ezer fős forgalomlassító demonstrációt a megyeszékhelyen. (A tüntetők között volt a Fidesz által preferált Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter is, aki a gimnázium igazgatója.)
Forgalomlassító tüntetést tartottak hétfő reggel a győri Révai Miklós Gimnázium tanárai és diákjaiÉrezhetően erősödött az oktatásügyi megmozdulások társadalmi támogatottsága, a tiltakozások nem csitulnakHétfőn derült ki, hogy a Márki-Zay Péter volt ellenzéki kormányfő-jelölt vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom fejenként egymillió forintot ajánlott fel a kirúgott kölcseys tanároknak, akik megköszönték a felajánlást, de személyesen nem fogadták el: azt kérték, a felkínált összeget megosztva juttassák el a Kölcsey Gimnázium alapítványának és a Tanítanék Mozgalom sztrájkalapjának, amelyből a sztrájkoló pedagógusok kieső bérét kompenzálják.
Visszautasították a Márki-Zay-féle MMM adományát a kirúgott kölcseys tanárokA Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felhívására legutóbb október 14-én léptek egységes sztrájkba a pedagógusok, a PDSZ eddigi, nem végleges összesítése szerint országszerte mintegy 640 intézményben szüntették be a munkát. Ám még a jogszerű sztrájk megszervezése sem volt problémamentes, több tankerületi központban rendkívüli szünetet rendeltek el a sztrájk napjára, a szakszervezet szerint jogellenesen. A PDSZ és a Pedagógusok Szakszervezete hétfőn nyílt levélben szólította fel a tankerületi vezetőket, a jövőben tartózkodjanak a jogellenes intézkedések elrendelésétől. Az érdekképviseletek a következő egységes sztrájknapot október 27-ére hirdették meg.
Eközben több helyen tiltakoznak a szülők az iskolai energiatakarékossági intézkedések – például az állami középiskolákat csak 18 fokra lehet télen felfűteni – ellen is, legutóbb a Kecskeméti Szakképzési Centrum intézményeibe járó diákok, szüleik és tanáraik indítottak petíciót. A Vas Megyei Szakképzési Centrum iskoláiban azt is azonnal jelezni kell a vezetőségnek, ha a hőmérséklet véletlenül 18 fok fölé emelkedik.
Van, ahol nem spórolnak az energiával
Úgy tűnik, a magániskolákban viszont nem fáznak majd a gyerekek, és ott az őszi szünetet sem teszik át télre, hogy spóroljanak a fűtéssel. Miskolcon az energiaitalokat gyártó Hell-csoport által alapított Avalon Nemzetközi Iskolában, ahová egy óvodás után évi 1 millió 680 ezer forint, míg egy iskolás után évi 2 millió 880 ezer forint tandíjat fizetnek a szülők, ugyanolyan meleg lesz lesz, mint a korábbi években. Az intézmény vezetője ugyan megkeresésünkre elhárította a válaszadást, ám a város alpolgármesterétől, Szopkó Tibortól úgy tudjuk,
a magániskola az állami fenntartású intézményektől eltérő szisztémában működik, ezért dönthet úgy, hogy máskor tartja a szüneteket, s rá nem vonatkoznak az állam által hozott fűtéskorlátozó rendelkezések.
Vagyis az „avalonos” gyerekeknek nem kell majd fázniuk. Igaz - tudtuk meg más forrásból -, ebben segíthet, hogy 2019-ben átadott új épületet eleve modern fűtéstechnológiával látták el, ami nem gázra alapszik, így legfeljebb csak a villanyszámla emelkedése érinti az intézményt. A miskolci magániskola korábban kapott a magyar kormánytól költségvetési támogatást – 2020-ban százmillió forintot a Gazdaságvédelmi Alapból –, ám az önkormányzati büdzséből nem költenek rá közpénzt.
Nem úgy, mint a Debreceni Nemzetközi Iskolára, amelyet eleve a Modern Városok program több mint 3 milliárdos állami támogatásából építettek fel szintén 2019-ben, s azóta minden évben nagyjából 300 millió forintot kapnak működésre a fideszes vezetésű önkormányzattól, a szülők által befizetett, évi átlag hárommillió forintos tandíjból befolyt összeget kiegészítendő – tudtuk meg Gondola Zsolttól, a Civil Fórum debreceni önkormányzati képviselőjétől. Egy olvasónktól kapott, a közösségi oldalakra is kikerült fotó szerint itt sem spórolnak az energiával, az iskola előtti hatalmas parkoló éjjel is teljes díszkivilágításban pompázik. Megkérdeztük a fideszes vezetésű debreceni önkormányzatot, vonatkozik-e a tantermek fűtésének korlátozása a nemzetközi iskolára, illetve itt milyen takarékossági intézkedéseket terveznek bevezetni- A sajtóosztálytól azt a választ kaptuk, hogy a Debrecen önkormányzatának fenntartásában működő intézményeket érintő energiacsökkentést célzó intézkedésekről Papp László polgármester a közeli napokban tart majd sajtótájékoztatót. Kiszivárgott hírek szerint spórolásból terveznek összevonásokat az oktatási intézményekben, de az „elitiskoláról” egyelőre nem érkeztek a nadrágszíjmeghúzást előrevetítő információk.
A miskolci tankerület már kiküldte a hozzájuk tartozó iskoláknak a fűtésszabályozásáról szóló takarékossági rendelkezéseket, sok intézményben azonban nem fogják tudni azt betartani, mert fizikailag nem tudják lejjebb tekerni a radiátorok szabályzóját. – A mi iskolánkban elavult a fűtési rendszer, és vélhetően ezzel nem vagyunk egyedül. A radiátorok egy része csöpög, és legtöbbjükről hiányzik az a gomb, amivel alacsonyabbra tudnánk állítani a fűtést. Így maga a rendelkezés eleve értelmezhetetlen számunkra – mondta lapunknak Pilz Olivér a miskolci Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának vezetője, matematika-fizika-kémia szakos tanár.
