A magyar kormány képviselői minden lehetséges fórumon biztosítják finn és svéd partnereiket, hogy az Országgyűlés hamarosan ratifikálni fogja a két skandináv ország NATO-csatlakozását. Erről Tytti Tuppurainen finn Európai-ügyi miniszter és Ann Linde svéd külügyminiszter beszélt a Népszavának Berlinben, ahol a hétvégén részt vettek az Európai Szocialisták Pártja (PES) éves kongresszusán. Tóth Bertalan, az MSZP elnöke a jövő héten ismét indítványozni fogja Kövér Lászlónál, az Országgyűlés elnökénél, hogy vegyék napirendre a vonatkozó törvényjavaslatot, amely július óta pihen a parlament asztalán. Erről ő maga tájékoztatta lapunkat a német fővárosban.
Finnország és Svédország az Ukrajna elleni orosz támadást követően, idén májusban adta be csatlakozási kérelmét az észak-atlanti szövetséghez. A NATO-tagállamok vezetői júniusi madridi találkozójukon meghívták a két országot a szervezetbe, július 5-re pedig már le is zárultak a csatlakozási tárgyalásaik. Ekkor kezdődött meg minden tagországban a parlamenti ratifikációs folyamat, amely szintén rakétasebességgel haladt: mostanra a 30 tagú szövetségből csak Magyarország és Törökország törvényhozása nem adta hozzájárulását a taggá válásukhoz. A török kormány azzal vádolja az északiakat - elsősorban a svédeket -, hogy általa terroristának nevezett kurd csoportoknak adnak menedéket és támogatást. Nyáron már úgy nézett ki, hogy megvan a kompromisszum, de aztán Recep Tayyip Erdogan török elnök újabb követelésekkel állt elő.
Az Orbán-kormánynak nincsenek nyíltan hangoztatott kifogásai a skandinávok csatlakozásával szemben, de jogosnak minősítette az ankarai követeléseket, és azt hangoztatta, hogy tiszteletben kell tartani Törökország legitim biztonsági érdekeit. Kormánypárti politikusok ma már kevésbé hozakodnak elő ezzel, és zárt ajtók mögötti kétoldalú találkozóikon mindig támogatásukról biztosítják a finn és a svéd NATO-csatlakozást.
A honvédelmi államtitkár hisztériának tartja a svéd és a finn NATO-csatlakozást, szerinte Oroszországgal szemben hihetetlen túlerő alakul kiLegutóbb a szövetség védelmi minisztereinek múlt heti brüsszeli ülésén hangzott el a magyar ígéret a zökkenőmentes ratifikációra, amikor Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kétoldalú megbeszélést folytatott finn kollégájával, Antti Kaikkonennel. – Folyamatos kapcsolatban állunk a magyar kormány képviselőivel és ennek alapján semmi kétségünk nincs, hogy NATO-csatlakozásunkat gyorsan ratifikálni fogja a parlament” - mondta Tytti Tuppurainen finn EU-ügyi miniszter, aki szerint kölcsönös érdek a két ország mielőbbi felvétele az észak-atlanti szövetség hitelességének a megőrzése érdekében. – Rendkívül hálásak vagyunk, hogy a csatlakozásunk ilyen jól halad, és megértjük, hogy Magyarország és Törökország saját döntést hoz – tette hozzá.
Ann Linde svéd külügyminiszter is arról beszélt lapunknak, hogy Szijjártó Pétertől Varga Juditon át minden magyar kormánytag biztosította Stockholmot a sima országgyűlési jóváhagyásról. Kérdésünkre, hogy az Orbán-kormány a kétoldalú találkozókon mivel magyarázza a döntés halogatását, azt mondta: a parlament elfoglaltságával. Egy diplomáciai forrás szerint az EU-s pénzek érdekében benyújtott korrupcióellenes csomag elfogadása jelenleg minden más ügyet háttérbe szorít. De ha akar, a Fidesz tud sietni: idén júliusban például a katás adózás megszüntetéséről szóló törvényt a Ház kivételes sürgősségi eljárásban, a benyújtásáról számított egy nap alatt fogadta el.
Linde és Tuppurainen is azt hangsúlyozta a Népszavának, hogy a két ország belépése nem gondot, hanem előnyt jelent a NATO számára, tagságukkal erősödni fog az észak-atlanti térség biztonsága. “Mi nem elveszünk a biztonságból, hanem hozzáadunk” - fogalmazott a svéd külügyminiszter.
Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke a jövő héten ismét indítványozni fogja az Országgyűlés elnökénél, hogy vegye napirendre a finn és a svéd NATO-csatlakozást. Egy korábbi indítványát elutasította Kövér László, ezt követő fellebbezését pedig október elején leszavazták a kormánypárti képviselők.
Leszavazta a Fidesz-KDNP a vitát a finnekről és a svédekről, Magyarországon kívül már csak egy NATO-tagállam van, ahol nem hagyták jóvá a két észak-európai ország csatlakozását