Zöldzóna;Élő Bolygó Jelentés;

- Kettős vészhelyzettel nézünk szembe

Bolygónk pusztulásának mértéke még mindig nem változott: a gerinces fajok populációi 1970 és 2018 között 69 százalékkal zsugorodtak - derül ki a WWF legfrissebb Élő Bolygó Jelentéséből.

A WWF kétévente megjelenő Élő Bolygó Jelentése bolygónk aktuális állapotát és az emberi tevékenység hatását mutatja be tudományos alapokon nyugvó adatokra támaszkodva. Az idei kiadás az eddigi legátfogóbb elemzésen keresztül mutatja be, hogy a megfigyelt 5 230 gerinces faj 31 821 populációjában világszerte átlagosan 69 százalékos csökkenés észlelhető 1970 és 2018 között. Napjainkban egy kettős és egymással összefüggő okokra visszavezethető vészhelyzettel nézünk szembe: az ember okozta klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése a jelenlegi és a jövő generációk jólétét is veszélyezteti. A legnagyobb hanyatlás a trópusi területeken tapasztalható. Regionálisan Latin-Amerikában figyelhető meg a legnagyobb csökkenés a populációk gyakoriságában (94 százalék), míg az egyes élőlénycsoportok közül globálisan az édesvízi fajoknál a legnagyobb a populációk visszaesése (83 százalék). A megfigyelt vándorló halfajokat fenyegető veszélyek mintegy feléért élőhelyeik elvesztése és a vándorlási útvonalaikon található akadályok a felelősek.

"Az élőhelyek és a természeti rendszerek helyreállítása az egyik legfontosabb eszközünk a klímaváltozás hatásaival szemben. Az erdők és gyepek elnyelik és tárolják a szén-dioxidot, a vizesélőhelyek tárolják és a talajba szivárogtatják a felszíni vizeket, a mezővédő erdősávok megakadályozzák a talaj lemosódását. Az aszály, az árvizek, a szélviharok, a talajerózió ellen természetre alapozott megoldásokat is használhatnánk, csak hozzászoktunk, hogy kizárólag műszaki, mérnöki megoldásokban gondolkodjunk" - mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

Európában a gerinces fajok állományaiban 1970 óta mért 18 százalékos csökkenés a trópusi területekhez viszonyítva lényegesen alacsonyabb, ennek azonban az az oka, hogy a világ fejlettebb részein már 1970 előtt megtörtént a természet nagy fokú átalakítása. "A legutóbbi felmérések alapján Magyarországon a közösségi jelentőségű élőhelyek 87 százaléka kedvezőtlen vagy rossz állapotú, az álló- és folyóvizek között még ennél is nagyobb arányban voltak azok, amelyeknek az ökológiai állapota mérsékelt, gyenge vagy rossz besorolást kapott" - mondta Fehér Zoltán, a WWF Magyarország természetvédelmi vezetője.

Erzsébetváros az egyszeri átmeneti megoldások helyett hosszú távon működő megoldásokat keres.