Az ukrán vezetés elutasítja az orosz vizsgálatot, ami a Krími hídon múlt szombaton bekövetkezett robbantás „tárta fel”, legalábbis Moszkva szerint. Az orosz belügyi hírszerzés, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a robbantás feltárásával megbízott vizsgálóbizottság egész tevékenysége képtelenség – állította Andrij Juszov, a kijevi belügyminisztérium szóvivője. Az FSZB azt állítja, hogy a robbanást az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerző részlege szervezte, legfőbb agytrösztjének pedig Kirilo Budanovot, a katonai hírszerzés vezetőjét nevezték meg. Oroszország nyolc személy letartóztatásról számolt be, az FSZB szerint közülük öten orosz állampolgárok, hárman pedig ukrán és örmény állampolgárságúak. A támadást az ukrán katonai hírszerző szolgálat szervezte - írja az FSZB.
Egy időre elvágták az áramellátástól az ukrán zaporizzsjai atomerőművet. Az üzemeltető közlése szerint biztonsági okokból volt szükség erre. Ukrajna azzal vádolja az orosz hadsereget, hogy most már a generátorok vészhelyzeti működéséhez szükséges gázolajszállításokat is blokkolja. Délután aztán ismét visszakapcsolták a hálózatra az erőművet.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter hosszú távú katonai segítséget ígért Ukrajnának a közelmúltbeli orosz légicsapások nyomán. "Minden évszakban eltökélten támogatjuk Ukrajna védelmezőit” – jelentette ki Austin a Nemzetközi Ukrán Kapcsolattartó Csoport konzultációinak margóján. E csoport révén koordinálják az országba irányuló fegyverszállításokat.
A hétfői orosz rakétatámadások mutatták, nagy szüksége lenne Ukrajnának a modern légvédelemre.
Berlin jelezte, jövőre további három IRIS-T légvédelmi rendszert szállít Ukrajnának. Ezt Christine Lambrecht védelmi miniszter közölte a NATO tárcavezetőinek brüsszeli találkozója előtt. Az első ilyen rendszer már megérkezett Ukrajnába, erősítette meg a tárcavezető.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár felszólította Alekszandr Lukasenko belarusz elnököt, ne taszítsa bele országát az ukrajnai konfliktusba. Mint fogalmazott, elvárja, hogy a minszki rezsim „ne vegyen részt ebben a konfliktusban”. Stoltenberg amiatt is bírálta a Lukasenko rezsimjét, mert lehetővé tette, hogy az ország területéről indítsanak légicsapásokat Ukrajna ellen. A belarusz elnök hétfőn bejelentette, Oroszországgal közös katonai erőt állítanak fel.
A Kreml szóvivője, Peszkov azzal vádolja a Nyugatot, Európát és az Egyesült Államokat egyaránt, hogy „minden nap” a nukleáris retorikával játszadoznak, bár konkrét példát nem említett. Igaz, ezt nem is lett volna könnyű, mert a Nyugat rendre az oroszok által érkezett fenyegetésre reagált. Dmitrij Medvegyev volt elnök, az orosz biztonsági tanács alelnöke szeptember végén figyelmeztette a nyugati államokat, hazája rendelkezik „a legnagyobb nukleáris arzenállal a világon”, amelyet „kész bevetni, ha bárki fenyegeti az érdekeit”. Előzőleg Joe Biden elnök azt közölte: nem hiszi, hogy orosz kollégája, Putyin bevetné a taktikai atomfegyvereket.
Peszkov egyúttal cáfolta, hogy újabb mozgósítási hullám lenne Oroszországban. Előzőleg a regionális hatóságok egyes képviselői azt jelentették, növelik a hadseregbe behívandó férfiak számát. Egy idő óta pedig olyan hírek keringenek, amelyek szerint már nem csak a Wagner orosz zsoldossereg toboroz utánpótlást a börtönökben, hanem a reguláris orosz erők is. „Szeptember vége óta a védelmi minisztérium megkezdte az elítéltek toborzását” – írta a Vasnije Isztorii internetes portál. A Kreml-kritikus médium beszámolt arról, hogy a katonaság képviselői a Moszkva melletti Rjazan régióban és az észak-kaukázusi Sztavropolban található büntetőtelepeken toborzott embereket a hadseregbe.
