A víkend nem kevésbé zajos sporteseményei közé tartozott a Leicesterben rendezett darts World Grand Prix döntője, ahol a műfajra jellemző szokásos felhozatal - Supermannek és egyéb kitalált képregény szuperhősnek, esetleg lila unikornisnak, vagy éppenséggel Grimm mese-szereplőnek öltözött sokadalom - várta a nézőtéren darts rocksztárjait. Önmagában nem is a döntő, hanem annak győztese miatt éri meg napokkal később visszapillantani a Michael van Gerwen kontra Nathan Aspinall fináléra (5:3), ugyanis a darts olyan játék/sport, ahol még az is előfordulhat, hogy az angolok egy hollandnak szurkoljanak honfitársukkal szemben.
De, hogy a T-Akták névadó műsorvezetőjének legendás kérdését idézzük: „És ezt így hogy?” Hát ezt próbáljuk most körüljárni.
Van Gerwen pont egy évtizede szerezte meg első PDC televíziós bajnoki címét a World Grand Prix-n, és ezt az évfordulót most 120 ezer angol font és a fődíj hazacipelésével ünnepelhette meg. Tíz év alatt űrsebességgel fejlődött a darts, és ebben sok más kor- és versenyzőtárssal egyetemben neki is elévülhetetlen érdemei vannak. A legnagyobb hatású versenyzők közé tartozik immár egy évtizede, s ennyi idő alatt folyamatosan combosodott rajongótábora.
Pedig a most 32 éves holland csak 13 évesen kezdett el versenyszerűen dartsozni, mert előtte futballozott: védő volt, de ezzel a testszerkezettel saját bevallása szerint úgy nézett ki, mintha egy Michelin baba tévedt volna a focipályára. Utóbb elmondható, a labdarúgás veszített egy gyenge és kövérkés védőt, a darts viszont nyert egy világsztár játékost: még nem volt 17, amikor megnyerte a World Masters versenyt. Épphogy átlépte a 17-et, amikor megdobta első tévéközvetítéses kilenc nyilasát, ami a dartsban orgazmussal felérő tett – kilenc nyílnál kevesebből nem lehet kiszállni 501-ről, és ez átlagosan évenként egyszer, kétszer fordul elő a többszázas profi mezőnyben. Azóta is ő a legfiatalabb kilenc nyilas. Közben burkolóként dolgozott, egyszer Dennis Bergkamp fürdőszobájának csempézésében is részt vett. Nagyon igyekezett, hogy hibátlan munkát végezzen, hiszen játéka miatt igencsak tisztelte a focilegendát, egyúttal viszont elkápráztatta az a luxus, amelyben a sztár élt: ilyenről ő álmodni sem mert. Ehhez képest Gerwen 24 éves korára dollármilliomos lett, mára pedig forintba átszámolva nagyjából már öt milliárdnál tart.
Címeinek felsorolása lényegtelen is, ő a profi darts történetének második legsikeresebb játékosa a legenda, Phil Taylor mögött. Évenként 25-35 közötti tornagyőzelmet arat (számtalan sorozat indul a profiknak), lényegében folyamatosan versenyez, jószerivel minden héten dob és nyer a világ valamelyik pontján. Van Gerwen külön stílust teremtett, a többiekhez képest nagyon előredől, és nagyon gyors iramban dob, ráadásul rendkívül erőseket. Ennek előnye, hogy ellenfelét rákényszeríti a gyors dobásokra, nem enged neki pillanatnyi kihagyást sem. Mert van Gerwen nagy érdeme, hogy ha elszór egy nyilat, a következő dobásnál a hiba neki már csak történelem, képes rajta felülemelkedni, és másodperc alatt javítani. Játékstílusa ösztönös és természetes.
„Számomra csodálatos érzés, hogy visszaszereztem ezt a trófeát” – idézte a BBC a vasárnap esti győztest, aki ebben a szezonban már megnyerte a Premier League-et és a World Matchplay-t is. „Nagyszerű, hogy újra a kezemben van, de be kell vallanom, nagyon keményen meg kellett küzdenem érte. Hiába vezettem 4:0-ra, Nathan nyugodt maradt és feljött. De egyáltalán nem estem ettől pánikba, ugyanakkor el kell ismernem, ellenfelem remekül küzdött. Pláne, hogy egy súlyos csuklósérülés után tért vissza, szerintem ma este ő volt a győztes.” Talán ez a néhány mondat is jellemzi azt a hallatlanul sportszerű felfogást, amit van Gerwen képvisel. És ezt még az angol drukkerek is értékelik, akik közül sokan neki drukkoltak honfitársukkal szemben.
Kérdés, meddig tarolja le a mezőnyt a tar holland: „Van még nyolc-tíz-tizenkét évem ebben a sportágban, élvezem, amit csinálok.”
