Az euró ára 428,5, a dollár 442,2 forintra emelkedett a hétfői kereskedésben – mind a két árfolyam új történelmi csúcs a nyugati devizák, illetve mélypont a forint szempontjából. A forintnál két hete szakadt el az utolsó mentőkötél, amikor is Matolcsy György jegybankelnök bejelentette, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 13 százalékon befejezi a kamatemelési ciklusát. Tette ezt az MNB annak ellenére, hogy az infláció még nem tetőzött, az csak január-márciusban várható 22 százalék körül. A romló forintárfolyam miatt inflációs spirálba kerülhet a magyar gazdaság, hisz az import révén a romló forint azonnal begyűrűzik az hazai árakba. A hétfői forintgyengülést is a mára várt rossz inflációs adat, valamint a rekordnagyságú külkereskedelmi mérleghiány idézte elő, egyéb ok, a háborús eszkalációt leszámítva, nem volt – nyilatkozták lapunknak elemzők.
A KSH jelentése szerint augusztusban 1,3 milliárd euró (517 milliárd forint) volt a külkereskedelem hiánya, ami új rekord, de csak hajszálnyival, hisz az előző hónapban is már 1,29 milliárd euró volt a deficit. Így az első nyolc hónapban összesen 4,77 milliárd eurós (2000 milliárd forintos) hiány keletkezett a külkereskedelmen, ez növeli a fizetési mérleg hiányát, vagyis a nemzetgazdaság külső eladósodását. Az első nyolc hónapban 18,6 százalékkal nőtt az export, míg 29 százalékkal az import euróértéke, ennek megfelelően 7,3 milliárd euróval romlott a külkereskedelmi egyenleg – írta elemzésében Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
Az orosz-ukrán háború érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat az elemző szerint: az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a nemzetközi piacokhoz képesti olcsóbb orosz olajár. Az energiaegyenleg önmagában 5,1 milliárd euróval járult hozzá a külkereskedelmi mérleg romlásához az első hét hónapban, azaz a hiány több mint háromnegyed részéért felelős – mondta az elemző. A beruházások és a fogyasztás lassulása miatt a külkereskedelmi egyenleg romlásának mérséklődésére számítunk a következő hónapokban, amit az ellátási problémák, a chiphiány fokozatos enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése is támogathat az export javulásának köszönhetően. A háború és a gázárak elszállása miatt azonban idén a várakozásunk szerint 7-7,5 milliárd euró hiányba fordulhat a külkereskedelem a tavalyi 1,62 milliárd euró többlet után – fogalmazott Horváth András.
A külkereskedelmi mérleghiányért jelentős részben az emelkedő gázárak voltak a felelősek, ezért az elmúlt hetekben, amikor emelkedett a földgáz európai ára, akkor az azonnal gyengítette a forintot, a gázárcsökkenés pedig visszahozta az árfolyamot. Már ez az axióma sem igaz, hisz hétfőn három hónapos mélypontra estek az európia gázárak, ráadásul Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter épp egy hete jelentette be, hogy a magyar állami gázimportőr MVM-csoport és az orosz Gazprom halasztott fizetési megállapodást kötött. A miniszter szerint a megállapodás egyik célja épp az volt, hogy a forint gyengülését leválasszák a gázárakról. Jól látható, hogy az egyéb kockázatok miatt a hétfőn folytatódott a forint mélyrepülése. Ezek az államháztartás hiánya, a magas szinten stagnáló államadósság, amit részben enyhíthetne, ha a magyar gazdaság számára újra elérhetővé válnának az uniós támogatások. Ám erre még legalább fél évet várni kell, már ha az Európai Bizottság és a Parlament elegendőnek tartja a magyar kormány antikorrupciós intézkedéseit. Nem csak az uniós pénzek hiánya, de folyamatos konfrontációs az uniós politikával önmagában gyengíti a forintot. Nem tesz jót a forintnak a magyar gazdaság lassulása sem, ami miatt viszont a 2023-as költségvetés is tarthatatlannak tűnik, s bár ezzel kapcsolatban Varga Mihály pénzügyminiszter nyilvánosan bejelentette, hogy a kormány felülvizsgálatra készül, ennek eddig semmi látható jele nincs.
Csökkent az államháztartási hiány
Szeptemberben megállt az államháztartási hiány növekedése, a kilencedik hónapban kivételesen többlettel zárt a költségvetés. Ez annak köszönhető, hogy az energiacégek, köztük a Mol Nyrt., a bankok, az élelmiszerláncok a rájuk kivetett több száz milliárd forintos extraprofitadó első részletét befizették, vagyis nem állt be fordulat az államháztartási folyamatokban. A Pénzügyminisztérium által kiadott közleményből persze ebből egy szó sem derül ki, a Varga Mihály vezette tárca által kiadott rosszízű brosúrában az olvasható, hogy „felelős gazdálkodással védekezik a kormány a szankciós válság hatásai ellen”.
Az államháztartás így szeptemberben 181 milliárd forintos többletet ért el, ezzel a kilenchavi hiány 2692 milliárd forintra csökkent, ami az egész évre tervezett hiánycél 85 százaléka. Várhatóan nem lesz tartható a hiánycél, ezt a PM is elismerte azzal, hogy az év végi célszámot a GDP 4,9 százalékáról, 6,1 százalékára emelte, a 740 milliárd forintos extra földgázvásárlás miatt. Ezzel együtt az elemzők többsége 6,1 százalék feletti hiányt vár az év végére.
