Ukrajnában számos várost, és civil létesítményt lőttek az oroszok, jóllehet, Vlagymir Putyin elnök azt állította a „terrortámadásra” adott válaszként, katonai épületeket, parancsnoki központokat támadtak. Kijevben például egy játszóteret és egy gyalogoshidat is találat ért. Összesen 11 személy vesztette életét, öten közülük a fővárosban, amelyet hónapok múltán támadtak, s kezdett visszatérni az élet a régi kerékvágásba. Több tucatnyian sérültek meg. Az ukrán kormány szerint a légicsapásokban tizenegy kulcsfontosságú infrastrukturális létesítmény sérült meg a fővárosban, Kijevben és nyolc másik régióban.
Az ukrán vezérkar azt közölte, délutánig az orosz csapásokban 84 cirkálórakétát, 24 drónt vetettek be, köztük 13 iráni gyártmányú Shahedet. A légvédelem 43 rakétát lőtt le és 13 drónt semmisített meg. Ukrajna további légvédelmi berendezéseket követelt a Nyugattól. Németország jelezte, napokon belül korszerű légvédelmi rendszert szállítanak Kijevnek. Az elképesztő orosz támadás jól mutatja, mennyire érzékenyen érintette Putyint a Krími híd elleni akció.
Ukrajnában az ország egy sor régiójában szűnt meg az áramszolgáltatás, s bár a nap folyamán visszatért, Kijevben korlátozásokat vezettek be. Az egykor mérsékeltnek számító orosz elnök, a ma már szélsőséges megnyilvánulásairól ismert Dmitrij Medvegyev azt közölte, „ez csak a kezdet volt”. Az orosz védelmi minisztérium „sikeresnek” nevezte a rakétacsapásokat. "Minden kijelölt célpontot eltaláltak" – állította Igor Konasenkov, a védelmi minisztérium szóvivője.
Öt és félóra után megszűnt a kijevi légiriadó, kora délután ismét megindult a metróközlekedés, megjelentek az emberek az utakon, de hamarosan újra megszólaltak a szirénák: a légvédelem lelőtt egy öngyilkos drónt. Harkivban a vízellátás is szünetelt, a Lvivi területen a mobilkommunikáció akadozott. Oroszország az ukrán katonai hírszerzés szerint október eleje óta tervezte az ukrán városok bombázását, tehát már a Krími hídon történt robbanás előtt.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elborzadását fejezte ki a fejleményekkel kapcsolatban. "Putyin Oroszországa ismét megmutatta a világnak, mit képvisel: brutalitást és terrort". Jens Stoltenberg NATO-főtitkár további segítséget helyezett kilátásba Ukrajnának. A G7 országai ma rendkívüli tanácskozást tartanak, Volodimir Zelenszkij "kemény" választ kért Olaf Scholz német kancellártól és Emmanuel Macron francia elnöktől Oroszországgal szemben.
Három orosz cirkálórakéta Moldova területe felett repült át. A légtérsértés miatt beidézték az ország orosz nagykövetét a külügyminisztériumba, hogy magyarázatot adjon az incidensre.
„Vlagyimir Putyin meg akar félemlíteni minket, de nem fog sikerülni” – helyszíni beszámoló a támadás alatt álló KijevbőlCivilek a célkeresztben, a háború újra elérte a fronttól távol eső településeket is (fotók)A brutális orosz fellépés belpolitikai célokat is szolgál Putyin részéről. Hazájában egyre hangosabbak a szélsőséges radikálisok, köztük Ramzan Kadirov csecsen vezető, vagy a Wagner zsoldoshadsereget irányító Jevgenyij Prihozsin, akik – kivált a Krími híd elleni támadás után – még erőteljesebben követelték az ukrán infrastruktúra megsemmisítését. Putyin, akinek pozíciói nyilvánvalóan meggyengültek az orosz hadseregnek a fronton elszenvedett kudarcai után, a szélsőséges radikálisok követeléseit teljesíti. A rezsimnek - az atombombák kivételével – a civil létesítmények elleni támadás maradt az utolsó lehetősége, hogy valamiféle eredményt tudjon elérni. Eddig amihez Putyin nyúlt, az kudarcra volt ítélve. Az energiafegyver visszafelé sült el. A mozgósítás destabilizálja a belföldi gazdaságot és a politikát. Elfogynak a kulcsfontosságú katonai felszerelések és a kiképzett katonák. Területeket veszítenek. Miközben azonban a civil infrastruktúrát megsemmisítheti a cirkálórakétákkal, a keleti és déli fronton ezzel nem tud fordulatot elérni. Mindenesetre a háborúpárti orosz szélsőségesek Telegram-csatornáin elhangzott reakciókból ítélve ezek a támadások arra alkalmasnak bizonyultak, hogy Putyin (egy időre) elhallgattassa a szélsőségeseket. Kadirov ezt írta: "Mit gondoltál te csöves Zelenszkij: neked lehet, másoknak meg nem?".
Lukasenko Zelenszkijt fenyegeti
Oroszország és Belarusz bejelentette, közös csapategységeket telepítenek az ukrán határ északi részére. A cél ezzel nyilvánvalóan az, hogy még nagyobb nyomást gyakoroljanak Ukrajnára. Alekszandr Lukasenko belarusz elnök azzal vádolta Ukrajnát, „támadást tervez” országa ellen, és ezért hozzák létre a közös egységet. Belarusz Oroszország szoros szövetségese. Minszk már az ukrajnai orosz offenzíva kezdetén rendelkezésre bocsátotta területét az orosz csapatok telepítéséhez. Belarusz katonákat eddig nem vetettek be közvetlenül az ukrajnai háborúban, s Kijev nem is számít ilyen fordulatra. Lukasenko tart egy ilyen lépéstől. Hazájában csalással nyerte meg a legutóbbi választást, széleskörű tüntetéshullám indult ellene, amit elképesztő brutalitással vert le. Hazájában rendkívül népszerűtlen az Ukrajna elleni háború, így ha részt venne benne, az saját helyzetét destabilizálná.
