Két hónap alatt, augusztusban és szeptemberben 20 milliárd forinttal emelkedett a költségvetési intézmények lejárt tartozása, így az már meghaladja az 59,3 milliárd forintot, ami két és féléves csúcs. A tartozásállomány 40 százaléka már nem az egészségügyben, hanem az államigazgatás más területein - rendőrség, börtönök, kormányhivatalok - keletkezett. A tartozások növekedése az utolsó mért hónapban, augusztusban 12 milliárd forintra rúgott. Ez követően döntött a kormány arról, hogy október végéig megszigorítja a költségvetési szervek kifizetéseit: azok saját magukra fordított dologi kiadásaik és a beruházások számláit csak pénzügyminiszteri engedéllyel fizethetik ki.
Az első nyolc hónapban az államháztartás hiánya elérte a 2872 milliárd forintot, az egész évre tervezett összeg 91 százalékát – ez kényszerítette a kormányt a szigorúbb költségvetési gazdálkodásra.
Az elmúlt években az egészségügyi intézmények „előjoga” volt a jelentős eladósodás a szállítók felé, amit a kormány az évente ismétlődő adósságkonszolidációval rendezett. Idén azonban kicsit más a helyzet. Miután az egészségügyi intézmények rendes finanszírozását nem még mindig sikerült megoldani a kormánynak, augusztus végén a tartozásuk elérte a 35,6 milliárd forintot. Az egészségügyi intézmények eladósodása is gyorsult, csak augusztusban 6,4 milliárd forinttal nőtt a lejárt számlák összege, az előző hónapokban megszokott 3-4 milliárd forinttal szemben. Ugyanakkor az is látszik, hogy a tartozásállomány 40 százaléka már nem az egészségügyben, hanem az államigazgatás más területein keletkezett.
A Magyar Államkincstár adatai szerint további három további gócpont van az államigazgatásban, amely akut finanszírozási válsággal küzd: a rendőrség, a büntetés végrehajtás, valamint a kormányhivatalok.
A rendőrség küzd a legnagyobb kifizetetlen számlaállománnyal, augusztus végén már 10,6 milliárd forinttal tartoztak a beszállítóknak , és egyetlen hónap alatt bő kétmilliárd forinttal nőtt a lejárt számlák értéke. A büntetésvégrehajtás további 4,1 milliárd forintnyi adósságról adott számot, ebből 1,8 milliárd élesedett be augusztusban. A kormányhivatalok 3,3 milliárdos kifizetetlen számlaállománnyal küzdöttek, ebből az új tartozások 1,7 milliárd forintra rúgtak, vagyis itt is gyorsan nő a tartozás. A kormányhivatalok tartozása nem is annyira költségvetési, mint inkább jogállamisági szempontból lehet kínos, hiszen ezek az intézmények hivatottak ellenőrizni a cégek és az önkormányzatok törvényes működését, illetve számos országos hatósági (munkaügyi, munkavédelmi, építésügyi) feladatot látnak el.
Most, hogy minden a rezsiről szól, feltűnő, hogy a közintézmények meglepően kis összeggel tartoznak az energiaszolgáltatóknak: a MÁK adatai szerint 7 milliárdos rezsiszámlát görget maga előtt az államháztartás, ezzel szemben 41 milliárd forintnyi áruszállítási és 8,5 milliárd forintnyi „egyéb” tartozást tartanak nyilván. Vagyis a közintézmények eddig inkább a különböző dologi beszállítóknak nem fizettek. Ezek bontásáról nincs külön adat, de az intézményi tartozásokból az látható, hogy az adósság egy része néhány millió forintos számlákból jön össze, vagyis egészen kis cégek is kénytelenek hitelezni az állam működését.
A helyzet a következő hónapokban romolhat, a már említett fizetési stop, valamint a közintézményeket hatványozottan sújtó rezsiemelkedés miatt.
Az államkincstár adatai szerint az 581 költségvetési intézményből 289 jelezte, hogy legalább egymillió forint lejárt tartozása van. Egy kis cég életében akár egy ötmillió forintos kifizetetlen számla is gondot okozhat a gazdálkodásában, de költségvetési szempontból ez nem kockázat. Azonban 37 olyan intézmény volt, ahol a tartozás meghaladta a fél, és 13 ahol az egymilliárd forintot is. A milliárdos adótartozást felhalmozó intézmények között vannak a nagy ellátási területtel rendelkező kórházak, de azokat a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a kormányhivatalok követik. A legnagyobb egyedi adósságot, 3,2 milliárdot, az Országos Rendőr-főkapitányság halmozta fel, második helyen a fővárosi Szent János kórház volt 2,9 milliárddal, a harmadik helyre pedig a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága került 2,3 milliárd forinttal. A rendőrség és a bv tartozása összesítve 10, illetve 4,3 milliárd forint, mivel az országos parancsokságokon túl, szinte minden megyei kapitányság/fegyintézmény saját maga is számottevő adósságot halmozott fel.
