Az elmúlt hónapokban megkezdődött a Fidesz úgynevezett peremszavazóinak lemorzsolódása, főleg kevésbé képzettek és alsó-középosztálybeliek távolodtak el a párttól – erről Závecz Tibor, a Závecz Research ügyvezetője beszélt a Republikon Intézet keddi konferenciáján a budapesti Magvető Caféban.
Nehéz megmondani, hogy folytatódik-e a tendencia, de pusztán kommunikációs eszközökkel szerinte nem fog menni a peremszavazók megtartása. A Fidesz 1,5-2 milliósra becsülhető, eltökélt szavazóbázisa ugyanakkor mindenképpen kitart majd a kormánypárt mellett – vélekedett Závecz Tibor. A Fidesz-tábor „kikezdhetetlen kovásza” Orbán Viktor, és jelenleg nincs olyan helyzet, hogy próbálnák belülről elmozdítani.
Veszített népszerűségéből a Fidesz, de Orbán Viktornak nem kell tartania attól, hogy holnapután megbukik
– erősített rá Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója az előtte elhangzott véleményre. Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója szintén nem látja jelét annak, hogy Orbánt Viktort le akarnák cserélni pártjában. Hangsúlyozta azonban: a fideszes közösség ma már annyira erős, hogy eddigi vezetője nélkül is együtt lehet tartani. Orbán távozása nyilván megrázná a szavazótábort, de az nem hullana szét. Igaz, az a rendszer, amit a Fidesz kiépített, válsághelyzetben most vizsgázik először.
Halkó Petra, a Századvég Alapítvány vezető elemzője úgy ítélte meg, hogy a Fidesz stabil szavazóbázisa – amely még növekedett is a választás előtt – egyúttal politikai stabilitást is biztosít a kormánynak. Méltatta a kabinet lépéseit, a katázás megszüntetését például (szemben Virág Andreával, aki szerint a döntés hozzájárult a Fidesz népszerűségvesztéséhez) a „nemzetgazdaságot védő-óvó” intézkedések közé sorolta. A jobboldalon, a „nemzeti oldalon” értékrenden alapuló közösség jött létre, a Fidesz az „országból hazát épített 12 év alatt”.
Az ellenzék közben még az ellenzéki feladatait sem képes ellátni – sajnálkozott a Századvég Alapítvány elemzője, hiányolva az ellenzéki alternatívát. Nem fogalmaz meg semmit az ellenzéki oldal – jelentette ki. Állításával Závecz Tibor részben vitába szállt, de azzal egyetértett, hogy az ellenzéki térfélen hiányzik a közös kulturális, ideológiai alapokon nyugvó közösségépítés. A Fidesz számára viszont intő jelként említette, hogy egyre többen gondolják úgy, Magyarországon „rossz irányba mennek a dolgok”.
Virág Andrea felhívta a figyelmet, hogy
a gazdasági nehézségek idehaza nem az ukrajnai háborúval kezdődtek és nem is csak azzal magyarázhatók.
Halkó Petra ellenben a Századvég kutatásaira hivatkozott: az emberek nagy része a konfliktusok forrását Brüsszelben látja, abban, hogy az EU olyan szankciós politikát folytat, amelynek a levét az európai polgárok isszák meg. (Közvetve ezzel magyarázatot adott arra is, hogy a kormány miért hirdetett „nemzeti konzultációt” az általa elhibázottnak tartott szankciókról.)
A Fidesz szemében – jegyezte meg Novák Zoltán – még a családpolitika is a közösségépítésről szól. A kormány elképzeléseivel aligha lehet megfordítani a demográfiai folyamatokat: a családpolitikának az ethosza a lényeg, nem a hatékonysága. A sok szereplőből álló ellenzéki palettán lényegesen nehezebb egységes közösséget létrehozni, nincs igazodási pont. Tömbösíteni kellene az ellenzéki oldalt. A Demokratikus Koalíció önmagában szerinte akkor sem lesz kormányváltásra képes erő, ha az összes ellenzéki pártot bekebelezi: Gyurcsány Ferenc „feje fölött van egy üvegplafon”. Értsd: támogatottságának megvannak a korlátai.
Az ellenzék az önmarcangoló kiútkeresés fázisában van, ebből ki kell lépni – mondta Závecz Tibor. Nem elégséges különféle szervezeti konstrukciókat kipróbálni, a technikai megoldásokon túl közös, szerethető vízióra is szükség van. Össze kell rakni azt a másik Magyarországot, amely szemben áll az Orbán-féle Magyarországgal.
Az identitáspolitika – hangsúlyozta Novák Zoltán – egyre fontosabbá válik, az ellenzéknek ezen a terepen kellene felvenni a versenyt a Fidesszel. Az identitásteremtéshez és az ebből eredő közösségépítéshez nem elég az „Orbán, takarodj!”.
Virág Andrea közlése szerint
a választási vereség után az ellenzéki pártok jóval gyorsabban szaladtak szét, mint amilyen nehezen korábban összeálltak.
Tavasz óta az ellenzék bénultsági állapotban van, nem tud igazán érvényes – és főleg nem közös – válaszokat adni a válságra. Nincs olyan szereplő, aki a teljes ellenzéki oldalt képes lenne összekovácsolni. Márpedig a „vezetési problémára” megoldást kellene találni, csak azt nem tudni, hogyan: erre sem Virág Andreának, sem a fórum más résztvevőjének nem volt ötlete.
