Egyes programokra online kellett regisztrálni a korlátozott befogadóképesség okán, és ezek közül rengeteg már jóval a rendezvény előtt betelt, mint például a Rubik-kocka-kirakás, a bonctermi látogatás, a levéltári túra, és persze mindenféle, a robotikával kapcsolatos előadás és főleg gyakorlati bemutató. Az első utam a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal nemzeti akkreditált laboratóriumába vezetett, ahol a GMO-s élelmiszerek vizsgálatáról tartottak előadást. Mivel páran korán érkeztünk, beindult a beszélgetés. Bianka és édesapja, Csaba Százhalombattáról érkeztek, és már jártak az ELKH Energiatudományi Kutatóközpontban, ahol megnézhették a kutatóreaktort. „Milyen volt?” – kérdeztem, mire Csaba elnevette magát. „Kicsi” – vágta rá, majd hozzátette: ez nyilván nem Paks, hanem egy kutatóreaktor. „De az embereket ez nagyon érdekli, Paks is már nem is tudom, hány éve működik, de még mindig folyamatosan kell hogy látogatócsoportokat szervezzenek” – tette hozzá. A felvetésemmel, hogy jó lenne, ha nem két napra korlátozódna ennyi program, mindketten tökéletesen egyetértettek.
Neszlényi Kálmán élelmiszer-biztonsági szakmérnök lebilincselő, képekkel, ábrákkal illusztrált előadásában mindenekelőtt tisztázta, mit is jelent a GMO (Genetically Modified Organisms, genetikailag módosított organizmus). A géntechnológiával úgy módosítanak egy szervezetet, hogy egy faj DNS-éből kiemelnek géneket, és azokat beültetik ez másik faj egyedébe, ezáltal az ő genomja megváltozik. Alapvetően növényeknél kezdték el használni az eljárást, jellemzően vírus- vagy baktériumgéneket beültetve, hogy egy adott növényfajt ellenállóbbá tegyenek például kártevőkkel vagy gyomirtó szerekkel szemben. De Ázsiában már folyik az úgynevezett aranyrizs kifejlesztése is ilyen módszerrel, annak érdekében, hogy a rizs termeljen karotint (az A-vitamin előanyaga, nélkülözhetetlen a látás folyamatában – a szerk.), ugyanis a térségben még mindig milliószámra vakulnak meg emberek.
Miért és vajon joggal aggódunk-e a GMO-s élelmiszerekkel kapcsolatban? Neszlényi Kálmán szerint még mindig rendkívül keveset tudunk a génekről, azok működéséről, ezért indokolt az óvatosság. A világon sehol nem végeztek még olyan megbízható, hosszú időn át tartó kutatást, amely igazolta volna, hogy a GMO-s élelmiszerek fogyasztása semmiféle károsodást nem okoz az állati és emberi szervezetben. Ugyanakkor azt sem szabad elhallgatni, hogy például a gyógyszeripar számára óriási lehetőségeket teremt ez az eljárás. A koronavírus elleni vakcináknál is használták a genetikai módosítást, az Astra Zeneca, a Janssen és a Szputnyik oltóanyagánál. Néhány éven belül megjelenhetnek a daganatos betegségek elleni GMO-s vírusok, de a gerincvelői izomsorvadás kezelésére használt, 700 millió forintos gyógyszer is ilyen technológiával készül.
A Nébih épületétől 20 perces sétával értem el a Nokia székházát, ahol mintha a jövőbe csöppentem volna. Több százan tolongtak a hatalmas épületben, feltűnően sok gyerek volt, mint megtudtam, több iskola is szervezett ide afféle osztálykirándulást. Vulkán Csaba, a Nokia Bell Labs igazgatója elmondta, hogy már hatodik éve vesznek részt a kutatók éjszakáján, 16 és 23 óra között 19 programmal várták az érdeklődőket. „Azt próbáltuk megmutatni, hogy a technológia is gyakorlatilag az emberekről szól, a kollégáink ugyanolyan emberek, mint bárki más. Emellett a kíváncsiságról is szól ez az este. Jórészt a rádióhullámok terjedésével kapcsolatban készítettünk kipróbálható demókat. Emellett bemutattuk a világ első mikrofonjának a replikáját, egy teremben a régi számítógépeket, de a múlt mellett természetesen a jelen és a jövő legfrissebb technológiáit, a mesterséges intelligencia mindennapi használati lehetőségeit is. Azok a legnépszerűbb programok, ahol a bonyolult technológiával könnyedén, játékos formában lehet megismerkedni, ilyen például a sakkrobot. A technológia attól lesz személyes, hogy meg lehet fogni, lehet vele játszani” – tette hozzá. Ezt igazolta a két mosolygós, büszke kislány is, Varga Zselyke és Lenner Virág, akik az érdi Teleki Sámuel Általános Iskolából érkeztek az osztályukkal, és egymás szavába vágva mesélték, hogy mivel ők a legjobb barátnők, egyforma szívecskét rajzoltak egy robot segítségével. Zselyke emellett az aknakereső játékban is jeleskedett, de a virtuális Rubik-kocka is elvarázsolta őket.
Az okos parkolóház makettje szintén óriási népszerűségnek örvendett, egymás kezéből kapkodták a távirányító konzolt a gyerekek. Héder Balázs kutatómérnök egy rögtönzött gyorstalpalót tartott. „Egy magyar csapat két éve fejleszti a koncepciót, jelenleg ebben a stádiumban vagyunk. Az okos parkolóház abban segít, hogy ne kelljen értékes időt pazarolni a parkolásra. Az autós megérkezik a parkolóházba, behajt, de nem áll neki parkolóhelyet keresni, hanem kiszáll az autóból, és mehet is intézi a dolgait. Az autóját pedig távvezérléssel beparkoltatja valaki egy szabad helyre. Amikor pedig haza akar menni az illető, ezt jelzi, és szintén távvezérléssel a kijárathoz vezetik az autóját. Nem kell parkolójegyet váltani, pénzzel bíbelődni, a telefonján intézheti a fizetést is, a blokklánc technológia teljesen biztonságossá teszi ezt” – magyarázta. Érdekességképpen hozzátette, hogy a „táv” itt olyannyira szó szerint értendő, hogy mondjuk Budapestről lehet egy malajziai parkolóházban navigálni egy autót. A parkolóházakban nincs is szükség személyzetre, az operátorok a világ bármely pontján be tudnak jelentkezni elvégezni ezt a feladatot. Hogy a koncepcióból valóság lesz-e, azt az igények fogják meghatározni.
Az élményektől zúgó fejjel hazafelé tartva még tettem egy kitérőt az Egis gyógyszergyárba. Itt az országos középiskolai kémiaverseny döntőjét tartották pénteken, az ország minden részéről érkezett 12 csapat részvételével. Sajnos a kémiaoktatás területén is drámai a helyzet, egy felmérés alapján mintegy 2600 kémiatanár hiányzik az általános és középiskolai oktatásból, ezért az iskolák többségében a sava-borsa vész el ennek az egyébként elképesztően izgalmas természettudományi tantárgynak: pont a kísérletezésre nem marad idő. Hogy felkeltsék a diákok érdeklődését a kémia iránt, a tanulmányi verseny fókuszába éppen ezért a kísérletezést állították. „Ezek a kezdeményezések azok, amelyek közel viszik a gyerekekhez, a fiatalokhoz a kutatás és a tudományos élet mindennapjait, átélhetővé teszik annak szépségeit. Lehetőséget adnak arra, hogy a komplex természeti jelenségeket gyakorlati, életszerű környezetben vizsgálják meg a diákok, közelről megfigyelve és így jobban megértve a természettudományos összefüggéseket” – mondta András Klára, az Egis Gyógyszergyár Zrt. HR- és kommunikációs igazgatója. Hogyan lehet rézpénzből „ezüst” pénzt készíteni? Mitől lesz rugalmas a tojás héja? Miből és hogyan készül az „elefántfogkrém” vagy a „cukorkígyó”? Milyen a vegyész kaméleonja? Ilyen és ehhez hasonló látványos kísérleteket kellett feladatként megoldaniuk a diákoknak. A versenyt a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium diákjai nyerték: Incze Andél, Habány Csongor és Kovács Viktor. „A gyerekeket én varázsoltam el már hetedik osztályban. Az lehet a titka, hogy rengeteget kísérletezünk, és a diákoknak bőven van lehetőségük arra, hogy kipróbálják magukat” – mesélte büszkén Szabó Zsóka, a diákok felkészítő tanára.
A kutatók éjszakáját Magyarországon először 2005-ben egyetlen helyszínen, a Műegyetem Fizikai Intézetében rendezték meg. Hogy az elmúlt 17 évben ilyen méretű rendezvénnyé nőtte ki magát, az jól mutatja, hogy a kíváncsiság mindannyiunkban benne van, szeretnénk jobban megismerni, megérteni a világunkat. Én is már alig várom a 2023-as fagylaltkínálatot, hogy újabb ízeket kóstolhassak meg.
