Előkerült egy videó, amelyen azeri katonák végeznek ki brutálisan örmény hadifoglyokat – írja a Mandiner.
Mint arról a Népszava is beszámolt, szeptemberben kiújultak a harcok Hegyi-Karabahért Azerbajdzsán és Örményország között. A legalább 49 halálos áldozatot követelő összecsapások két nap után tűzszünettel értek véget. Moszkva világossá tette, hogy nem fog beavatkozni a Baku és Jereván közötti konfliktusba, Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke pedig Örményországba látogatott az újabb összetűzések vége után nem sokkal.
Kiújultak a harcok Hegyi-Karabahért Azerbajdzsán és Örményország között, halálos áldozatok is vannak49-en haltak meg az örmény-azeri összecsapásban, Putyin beszáll a békítésbe Nancy Pelosi ismét egy konfliktuszónát keresett felAlább látható a videó, amelynek megtekintését csak erős idegzetűeknek ajánljuk.
Neil Hauer, az egyebek között a CNN, a The Guardian és az al-Dzsazíra munkatársa szerint a felvétel szeptember 13-án vagy 14-én készülhetett.
A Mandiner szerint „érdemes megemlékezni arról, hogy Ursula von der Leyen nyáron Bakuba utazott tárgyalni abból a célból, hogy egy olyan egyezséget hozzon tető alá, amelynek révén az Európai Unió azerbajdzsáni gázzal válthatná ki az orosz energiahordozókat. A megállapodást meg is kötötte a két fél, ennek értelmében Azerbajdzsán 2027-ig évente legalább 20 milliárd köbméter gázt szállít majd az EU-ba”.
Az Európai Unió 2027-ig megduplázza a gázszállítást AzerbajdzsánbólTeljesen jogos. Viszont akkor érdemes megemlékezni arról is, miket mondott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a 2020-as hegyi-karabahi háború után. Pedig ekkoriban már bőven rendelkezésre álltak jelentések olyan szörnyűségekről, amelyek szerint például
100 dollárt fizettek az azeriek oldalán harcoló zsoldosoknak „minden egyes hitetlen (örmény keresztény – a szerk.) fejéért”.
A több mint 100 éves Armenpress örmény állami hírügynökség 2020. november 1-jén számolt be arról, hogy az örményeknek újabb, az azeriek oldalán harcoló szíriai – feltehetőleg Törökország által „közvetített” – zsoldost sikerült elfogniuk. A férfi Júszuf Al-abid al-Hadzsiként mutatkozott be, és állítása szerint a szíriai Idlib tartománybeli Zijadijából származik. Kihallgatásáról Susan Sztepanján akkori védelmi szóvivő osztott meg videofelvételt. Ezen a kérdésre, hogy miért küldték őket a konfliktusba, a férfi azt válaszolta, azért, hogy
„lefejezzék a hitetleneket (az örmény keresztényeket)”.
Elmondta:
100 dollárt ígértek neki „minden egyes hitetlen fejéért”.
Szijjártó ezzel szemben az MTI szerint 2020 decemberében azt mondta az Anadolu török állami hírügynökségnek, „Magyarország olyan Törökország-politika mellett áll ki, amely ellenségeskedés, képmutatás, kettős mérce, bírálat és kioktatás helyett a stratégiai partnerség elvén alapul”.
A külgazdasági és külügyminiszter 2021 januárjában Facebook-oldalán tudatta, hogy
Magyarország segíti az azeri újjáépítést a hegyi-karabahi konfliktus után. Kitért arra is, reális, hogy a 2020-as évek közepétől Magyarország Azerbajdzsánból is vásárolhat majd gázt.
Az MTI szerint 2021 februárjában a Déli Gázfolyosó Miniszteri Tanácsadó Testületének online ülésén kijelentette, hogy Magyarország októberig befejezi a nemzeti gázszállítási hálózat hiányzó szakaszát, amivel kész lesz az azeri gáz fogadására. Márciusban pedig azeri hivatali partnerével, Ceyhun Bayramovval tárgyalva kijelentette, a magyar kormány támogatja a magyar vállalatok részvételét a karabahi újjáépítésben.
Jövőre jöhet az azeri gázDe még az idén augusztusban is arról beszélt a háborúval kapcsolatos kormányzati mantra felmondása után, hogy „a mostani helyzet világosan rámutat az új energiaforrások felfedezésének és ellátásba történő bevonásának fontosságára. Az egyik, és rövid-középtávon ha nem is az egyetlen, de a legfontosabb partner ebben a tekintetben Azerbajdzsán, amit alátámaszt a közelmúltban aláírt EU-Azerbajdzsán energetikai megállapodás is”.
Érdemes megjegyezni, hogy Örményország volt az első ország, amely a kereszténységet államvallássá tette, már a 3. században.
