támogatás;Ukrajna;Kelet-Európa;Közép-Európa;kérelem;NATO-csatlakozás;NATO-tagállamok;

- Közép- és kelet-európai tagországok szólítanak fel Ukrajna felvételére a NATO-ba, Magyarország nincs köztük

Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Észak-Macedónia, Montenegró, Lengyelország, Románia és Szlovákia vezetői adták ki.

Közös közleményt adott ki vasárnap kilenc – közép és kelet-európai – NATO-tagállam vezetője arról, hogy támogatják Ukrajna felvételét az észak-atlanti szövetségbe, egyúttal felszólították a tagállamokat, hogy fokozzák a Kijevnek nyújtandó katonai segítségnyújtást – jelentette az AP amerikai hírügynökség.

A közös közleményt Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Észak-Macedónia, Montenegró, Lengyelország, Románia és Szlovákia vezetői adták ki, akik úgy fogalmaztak:

„Határozottan kiállnak a 2008-as bukaresti NATO-csúcstalálkozóbeli döntés mellett Ukrajna jövőbeli tagságával kapcsolatban”.

„Támogatjuk Ukrajnát az orosz invázió elleni védekezésében, követeljük, hogy (Oroszország) azonnal vonuljon ki a megszállt területekről, és bátorítjuk szövetségeseinket, hogy lényegesen növeljék katonai támogatásukat Ukrajnának” – közölték.

Mint arra az AP emlékeztet, a 2008-as csúcson a NATO-tagállamok vezetői üdvözölték Ukrajna és Grúzia csatlakozási törekvéseit, de nem voltak hajlandóak egyértelmű menetrendet meghatározni a két ország lehetséges csatlakozását illetően. A vasárnapi közleményben sem szerepel ilyen – teszik hozzá.

Mint arról a Népszava is beszámolt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken benyújtotta Ukrajna gyorsított NATO-csatlakozásra vonatkozó kérelmét azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a „megállapodásokat” a szakadár ukrajnai területek vezetőivel az Oroszországhoz való csatlakozásról. A hírügynökség szerint az említett kilenc NATO-tagállam – amely tart attól, hogy Oroszország őket veheti célba abban az esetben, ha nem áll meg Ukrajnánál – reagálást sürgetett az orosz annektálással kapcsolatban.

ANATO-tagsághoz az összes, vagyis mind a 30 tagállam jóváhagyására szükség van, és ha ez megvan sem valószínű, hogy Ukrajna a közeljövőben csatlakozhat a szövetséghez. A folyamatot nehezíti az is, hogy az ország jelenleg is háborúban áll.

Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó pénteken az ukrán kérelemmel kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, hogy a kérelemmel „máskor kellene foglalkozni”. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár meglehetősen diplomatikusan fogalmazva kerülte a konkrét válaszadást. „Európában minden demokráciának joga van NATO-tagságért folyamodni, és a szövetségesek tiszteletben tartják ezt a jogot. Újra és újra kijelentettük, hogy a NATO ajtaja továbbra is nyitva áll, mint ahogy ezt az elmúlt években bebizonyítottuk” – fogalmazott.

Dmitrij Medvegyev volt orosz miniszterelnök és elnök élcelődött az ukrán lépésen. Úgy fogalmazott, hogy Volodimir Zelenszkij kérésével „könyörög a NATO-nak, hogy gyorsítsa fel a harmadik világháború kezdetét”.

Az orosz invázióval kapcsolatos biztonsági aggályok miatt az idén benyújtotta Finnország és Svédország is benyújtotta NATO-csatlakozási kérelmét.

Egyes tiltakozók Miguel Díaz-Canel kubai elnököt becsmérlő jelszavakat skandáltak, továbbá azt, hogy „Kapcsolják fel a villanyt!”.