Az egész állam felépítése rendkívül bonyolult. Hétvégén a választók a háromtagú boszniai elnökség, továbbá a nemzeti, az entitásbeli és a kantonális kormányok összetételéről is szavaznak. A képviselőházi választások során külön voksolnak a Bosznia-Hercegovinai Föderáció, illetve a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjének tagjaira is. Nem csak a nemzetiségi ellentétek, hanem a rendkívül összetett politikai rendszer is hozzájárul ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovina nagy jóindulattal sem nevezhető életképesnek. Az államalakulat fenntartása felemészti a GDP majdnem kétharmadát, így külső támogatás nélkül Szarajevó csődbe menne. A korrupció is megoldhatatlan gondot jelent, 2021-ben a Transparency International által vizsgált 180 állam közül Bosznia a nem éppen előkelő 110. helyen végzett.
A belső konfliktusokat tetézi, hogy a horvátok elfogadhatatlannak tartják a választási törvényt, mert a háromtagú boszniai elnökség horvát tagjaként rendre azt a Zeljko Komsicot választják meg, aki – mint mondják – nem az ő elnökük. A politikus ugyanis az entitásban többségben lévő bosnyákok voksainak köszönhetően végez az élen, tehát a horvátok szerint a választás nem az ő akaratukat képviseli.
A Putyin- és Orbán-barátságáról ismert Milorad Dodik már nem a háromtagú elnökségre pályázik, hanem a boszniai Szerb Köztársaság első embere kíván lenni.
Bár az országnak így is megvan a maga baja a megélhetési nehézségek, etnikai feszültségek vagy a korrupció miatt, a 90-es évek háborúja óta Dodik váltotta ki a legsúlyosabb politikai válságot, mivel a nacionalista szerb vezető konkrét lépéseket tett az elszakadás felé, ami régi álma.
„Ez a jelenlegi Bosznia számunkra elfogadhatatlan”
– hangoztatta szerdán hívei előtt.
A boszniai szerb vezető Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fűződő barátságát hangoztatta a kampány finisében, miközben a Nyugatot vádolta azzal, hogy háborút kezdeményezett Ukrajnában. Azt is mondta, a keresztények és a muzulmánok nem tudnak együtt élni, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy az ortodox szerbek, a muzulmán bosnyákok és a katolikus horvátok évszázadok óta együtt élnek a térségben.
Dodik tavaly olyan törvény elfogadását szorgalmazta, amellyel köztársaságát kivonnák Bosznia közös igazságszolgáltatási, adóügyi és védelmi intézményeiből, és regionális intézményeket hoznának létre. A lépések végrehajtását végül elhalasztotta, miután amerikai és brit szankciókkal sújtották, illetve Aleksandar Vucic szerb elnök is - nemzetközi pozícióit féltve - igyekezett visszafogni pártfogoltját.
Dodik fellépése azonban újból félelmet keltett a bosnyákok körében, hiszen a legtöbb áldozatot szenvedték el az 1992-95-ös háborúban, amely azután tört ki, hogy a bosnyákok és a horvátok a szerbek uralta Jugoszláviától való függetlenség mellett szavaztak.
Dodik a Putyin-Orbán-Vucic oroszbarát tengely fontos láncszeme, a magyar kormány pedig a szeparatista boszniai vezető nagy támogatója. Amikor tavaly novemberben a magyar kormányfő Boszniába repült, hogy Dodikkal tárgyaljon, 100 millió eurót ígért a boszniai szerb vezetőnek, amit a szarajevói sajtó úgy értelmezett, hogy Orbán Viktor némi apanázzsal segíti a korrupt üzelmeiről ismert szélsőjobboldali politikus kampányát. A magyar pénz elosztásáról a nem éppen átlátható helyi viszonyoknak megfelelően döntenek. Hivatalosan ugyan gazdaságfejlesztésre költik az összeget, de annak szétosztásáról Dodik emberei dönthetnek.
Mindezek alapján semmi meglepő nincs abban, hogy Dodik a kampány finisében büszkén tette közzé azt a videofelvételt, amelyen a magyar kormányfő jelezte: boszniai szerb kedvencét támogatja a Szerb Köztársaság elnöki posztjára. Bár Dodik egyfajta banánköztársaságaként kezeli az entitást, s gazdaságilag minden tőle függ, a kampányban mindenféle képtelen váddal illette ellenfelét, a Nyugat által támogatott Jelena Trivicet, aki az utolsó közvélemény-kutatások szerint két százalékkal megelőzte Dodikot. Arról nem is beszélve, hogy Orbán támogatása eddig nem hozott sok szerencsét az egyes európai voksolások során…
