;

Oroszország;Európai Bizottság;olajár;szankciók;importtilalom;Ursula von der Leyen;

- Hétmilliárd eurós bevételtől fosztja meg Oroszországot az újabb uniós szankciócsomag

A jellemzően katonai célokra is felhasználható termékek, technológiák uniós importtilalma mellett, az olajár felső határának megállapítását is lehetővé teszik.

Az orosz olajra kiszabott árplafont, a kétoldalú kereskedelem további korlátozását és a szankciókat kijátszó személyek feketelistára helyezését tartalmazza többek között az Oroszországgal szembeni európai szankciók nyolcadik csomagjára tett javaslat, amelyet Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök és Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője ismertetett szerdán Brüsszelben.

Von der Leyen szerint az elmúlt napokban Oroszország tovább eszkalálta a háborút a megszállt ukrajnai területeken megszervezett látszat népszavazásokkal, a nukleáris fegyverekkel való fenyegetőzéssel és a részleges mozgósítással. – A Kremlnek ezért fizetnie kell – mondta a politikus, mielőtt bejelentette a friss javaslatokat, amelyeket a tagállamoknak kell majd egyhangúan elfogadniuk.

A csomag átfogó importtilalmat tartalmaz az orosz termékekre, amelynek következtében Oroszország 7 milliárd euró bevételtől eshet el. Bővítenék azoknak a termékeknek a listáját is, amelyeket nem lehet többé a kelet-európai országba exportálni. Ide tartoznak például a repüléshez szükséges berendezések, elektronikai alkatrészek és bizonyos vegyi anyagok.

“A cél az, hogy az orosz katonai komplexumot megfosszuk kulcsfontosságú technológiáktól”

- mondta a bizottsági elnök. A javaslatok között szerepel, hogy uniós állampolgárok ezentúl nem vállalhatnak tisztséget orosz állami vállalatok vezetőségében, azokat a személyeket pedig, akik segítenek kijátszani a büntetőintézkedéseket például úgy, 

hogy harmadik országokon keresztül juttatnak el tiltólistán lévő termékeket Oroszországba, szintén szankcionálnák.

Az Európai Bizottság kezdeményezi, hogy

harmadik országok számára határozzanak meg árplafont az orosz kőolajra, a világ legfejlettebb országait tömörítő G7-ek elvi megállapodásának megfelelően. 

Az EU országai már korábban úgy döntöttek, hogy december 5-től betiltják a tengeren érkező orosz nyersolaj importját. Magyarországot és néhány másik tagállamot, amely vezetéken jut hozzá az energiaforráshoz, ez a lépés nem érinti. A G7-ek által jóváhagyott ársapka a tengeri szállításhoz kapcsolódó szolgáltatásokra vonatozik. Von der Leyen szerint egy ilyen intézkedés csökkentené Putyin háborúra fordítható bevételeit és stabilizálná a globális energiapiacokat.

Josep Borrell bejelentette, hogy újabb személyekre szeretnék kiterjeszteni a szankciós listát. Köztük vannak a donyecki, luhanszki, herszoni és zaporizsjai orosz hatóságok és más orosz személyek,

akik megszervezték és elősegítették az ál-népszavazásokat a négy megszállt ukrajnai területen. Brüsszel büntetőintézkedéseket javasol az orosz védelmi minisztérium magas rangú tisztviselői és azok ellen is, akik részt vesznek a 300 ezer katona toborzásában. 

“A szankciók működnek, a szankciók számítanak, fenn kell tartani őket, és biztosítani kell, hogy ne kerüljék meg azokat”, mondta az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Ehhez képest a magyar kormány folyamatosan azt hangoztatja, hogy (az egyébként általa is megszavazott) szankciókkal Brüsszel lábon lőtte magát, és azok több kárt okoznak az EU-nak, mint Oroszországnak. Sőt, délután Orbán Viktor arról posztolt a Facebookon, hogy „Brüsszelben azt ígérték, hogy a szankciók véget vetnek a háborúnak és jobban fognak fájni az agresszornak, mint az Európai Unió tagállamainak. Ehelyett ma valójában Európa minden polgára szankciós felárat fizet az energiáért”.

Csakhogy az Európai Bizottság vezetői nem arról beszéltek, hogy a szankciók hozzák el a háború végét, hanem arról, hogy azokkal gyengíteni tudják az agresszor Oroszországot. 

A moszkvai amerikai nagykövetség biztonsági riasztást adott ki.