Befejeződtek az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásról szóló kamureferendumok az ukrajnai Herszon, Zaporizzsja, Luhanszk és Donyeck régiók megszállt részein. Orosz közlések szerint, nem teljes feldolgozottságnál, toronymagasan, 86-98 százalékkal vezettek az igen szavazatok.
Már előre látni lehetett, hogy a néhány nap leforgása alatt, kapkodva megszervezett, a demokratikus sztenderekre fittyet hányó kamureferendumoknak – a 2014-es Krím félszigeten tartott vokshoz hasonlóan – az az egyetlen célja, hogy ürügyet szolgáltassanak Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a négy, együttesen nagyjából Magyarországgal azonos méretű ukrajnai régió elcsatolására. A nyugati országok, Ukrajna és számos másik nemzet, köztük például Szerbia ennek megfelelően már előre jelezte, hogy nem fogja elismerni a voksolások kimenetelét. Hiába tudakoltuk az Orbán-kormány álláspontját a kérdésben, a Külgazdasági és Külügyminisztérium cikkünk megjelenéséig nem válaszolt megkeresésünkre.
Az öt napon át tartó „népszavazások” rendezői meg sem kíséreltek rácáfolni a feltételezésekre és legalább első pillantásra demokratikusnak ható procedúrát színlelni. A szavazóbiztosok napokon át gépfegyveres katonák kíséretében gyűjtötték a voksokat, a szavazókörök csak az utolsó napra nyitottak ki. Egy internetre feltöltött videó tanúsága szerint egy donyecki választási bizottság vigyázban állva hallgatta az orosz nemzeti himnuszt, mielőtt megnyitották volna a helyiséget a szavazóknak, akik az orosz zászló alatt elhelyezett urnába adhatták le voksukat. Az ukrán hírszerzés közlése szerint a zaporizzsjai Enerhodarban sorozással fenyegették azokat, akik a „nem” mellé ikszelnének. A közeli Melitopol elüldözött polgármestere, Ivan Fedorov pedig arról számolt be, hogy a megszállók elmenekült családtagjaik és szomszédaik helyett is szavazásra kényszerítették a helyieket.
A „referendumokon” a hivatalos közlések alapján irreálisan magas a részvételi arány: a TASZSZ hétfőn arról írt, hogy Donyeckben 86,89, Luhanszkban 83,61, Herszonban 63,58, Zaporizzsjában 66,43 százaléka szavazott az arra jogosultaknak, vagyis a részvétel minden régióban túllépte az 50 százalékos érvényességi küszöböt. Az Institute of War (ISW) amerikai agytröszt friss elemzésében rámutatott: „szemérmetlenül meghamisított” számokról van szó, hiszen még békeidőben sem volt ilyen magas a szavazási kedv a régiókban, a háború kezdete óta pedig rengetegen menekültek el Ukrajna ezen részeiről. Szerhij Hajdaj luhanszki kormányzó szerint az oroszoknak fogalmuk sincs arról, hogy hányan maradtak a megszállt területeken, ezért nem számolnak be a szavazatok pontos számáról, csak a százalékban kifejezett részvételi arányról. Arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan városokból is magas részvételt jelentettek, amelyek az orosz invázió következtében teljesen elnéptelenedtek.
Oroszországban folytatódott a múlt szerdán elrendelt részleges mozgósítás és a tiltakozások is ez ellen. Az OVD-Info orosz jogvédő szervezet szerint már 2398 embert vettek őrizetbe, a tömeges letartóztatások miatt az ENSZ Jogi Főbiztossága is aggodalmát fejezte ki.
A hadkötelezettség elől rengetegen próbálnak elmenekülni, a legtöbb orosz határátkelőn hosszú kocsisorok állnak. Kazahsztánba már majdnem százezer orosz állampolgár lépett be a mobilizáció kezdete óta. Az év elején még Putyin-rezsim segítségével hatalomban maradt, de azóta Moszkvától látványosan eltávolodott Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök azt ígérte, hogy segíteni fognak az érintetteknek.
„A legtöbbjük a kilátástalan helyzet miatt kénytelen távozni. Vigyáznunk kell rájuk, és biztosítanunk kell a biztonságukat” – hangsúlyozta Tokajev.
Közben diplomáciai botrányt okozott, hogy Vlagyivosztokban kémkedés vádjával még hétfőn őrizetbe vették, több órán át fogva tartották, majd kiutasították Motoki Tacunori japán konzult. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint tetten érték a diplomatát, amint a nyugati szankciók hatásairól és Oroszország egy meg nem nevezett távol-keleti országgal való együttműködésének részleteiről szóló, titkos információkhoz jutott. Hajasi Josimasza japán külügyminiszter azonban állítja: a konzul semmilyen bűncselekményt nem követett el, és az orosz hatóságok „megfélemlítő módon” vették őrizetbe, megsértve a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményeket. Japán ezért válaszlépéseket helyezett kilátásba, és bocsánatkérést követelt Oroszországtól.
