Európai Unió;támadás;Északi Áramlat;Kreml;szivárgás;szabotázs;

Továbbra sem jön gáz az Északi Áramlat-1 németországi fogadóállomására

- Célzott támadás okozhatott szivárgást az Északi Áramlat gázvezetékeken

Ukrán és orosz akció is elképzelhetőnek tűnik. A Kreml vizsgálatot sürget.

Célzott támadás okozhatott szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken a német szövetségi kormány szakértői szerint - jelentette kedden a Der Tagesspiegel. A berlini lap biztonsági forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a Balti-tenger medrében futó két, használaton kívüli vezetékrendszeren hétfőn, röviddel egymás után tapasztalt hirtelen nyomáscsökkenés nem lehetett véletlen.

A körülmények - időzítés, érintett vezetékek, a nyomásvesztés mértéke - alapján kizárólag olyan forgatókönyv tűnik elképzelhetőnek, amely célzott támadásról szól - mondta a Der Tagesspiegelnek egy meg nem nevezett szakértő, aki egy szövetségi hatóság képviseletében vizsgálja az esetet. Tengermederben fektetett földgázvezetékek ellen célzott támadást végrehajtani komoly feladat, a művelethez különleges képességű erők, például haditengerészeti búvárok vagy tengeralattjárók kellenek - magyarázták a lap forrásai, kifejtve, hogy a támadók kilétét illetően két lehetőség tűnik valószínűnek.

Meglehet, hogy a támadásért Ukrajna vagy az orosz támadás ellen védekező ország valamely támogatója felelős. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy úgynevezett hamiszászlós művelet, „önmerénylet” történt, vagyis orosz egységek hajtották végre a támadást azzal a szándékkal, hogy növeljék az EU földgázellátása körüli bizonytalanságot, tovább mélyítve az energiaválságot és ismét felhajtva a földgáz piaci árát, amely az utóbbi napokban csökkent.

Nyomáscsökkenést elsőként az Északi Áramlat-2 vezetékrendszeren észleltek, hétfő hajnalban. Nap közben a dán hatóságok megállapították, hogy Bornholm térségében szivárog a gáz. Hétfő este az Északi Áramlat-1 vezetékrendszeren is hirtelen süllyedni kezdett a nyomás.

A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. Mindkét vezetékpár üzemen kívül van. Az Északi Áramlat-1 azért, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást, az Északi Áramlat-2 pedig azért, mert a német fél Oroszország Ukrajna elleni támadása miatt februárban leállította a rendszer üzembe helyezési eljárását.

"Ez egy teljesen példátlan helyzet, amely sürgős kivizsgálást igényel. Fölöttébb aggasztónak tartjuk ezt a hírt" 

- hangoztatta az orosz elnöki sajtószóvivő. Peszkov nem zárta ki, hogy a gázvezetékek megszakadása szabotázs eredménye lehet.

"Jelenleg semmilyen lehetőséget nem lehet kizárni" - mondta.

"Nyilvánvaló, hogy a cső valamilyen módon megrongálódott, és azzal kapcsolatban, hogy mi okozta ezt, mielőtt a vizsgálatok eredményei rendelkezésre állnak, nem zárhatunk ki semmilyen lehetőséget" - tette hozzá.

Peszkov szerint ez az ügy az egész kontinens energiabiztonságával összefügg. Arra a kérdésre, hogy létrejöhet-e a történtek miatt kapcsolatfelvétel Vlagyimir Putyin orosz elnök és Olaf Scholz német kancellár között, a Kreml szóvivője kijelentette: a német féllel való kapcsolattartás az üzemeltető cég dolga.

Nagyon korai lenne még azt találgatni, hogy mi okozhatta a szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken 

- közölte kedden Tim McPhie, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője a testület sajtótájékoztatóján.

A szóvivő elmondta: a bizottság figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és mérlegelik a szivárgásoknak a tengeri hajózásra és a környezetre gyakorolt hatásait. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, mely szerint a szivárgások gyanúsan egybeestek a norvég gázt Dánián keresztül Lengyelországba szállító, Baltic Pipe nevű vezeték felavatásával, McPhie hangsúlyozta: még korai bármilyen egybeesésből következtetéseket levonni.

Eric Mamer uniós szóvivő megerősítette: 

"a bizottság nem találgathat, hogy szabotázs történt-e vagy sem, mivel nem áll rendelkezésünkre olyan információ, amelyből megállapíthatnánk, mi okozta a szivárgást".  

Erős a gyanú, hogy szabotázsról van szó, ahogyan azt Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök állítja. A politikus a Norvégiát a Balti-tengeren keresztül Lengyelországgal összekötő Balti Vezeték ünnepélyes átadóján összefüggésbe hozta az incidenst „az ukrajnai helyzettel”, ezzel egyértelműen Oroszországot vádolva meg az akcióval.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó ennél is tovább ment: Moszkva által előre kitervelt „terrortámadás”-ról, az EU elleni orosz agresszióról írt a Twitteren. „Oroszország destabilizálni akarja az európai gazdasági helyzetet és tél előtti pánikot akar kelteni” – fogalmazott Podoljak,.

Biztos győzelmet aratott Giorgia Meloni pártja, az Olasz Testvérek (FdI) a parlamenti választáson, ami aggodalmat kelt Brüsszelben.