- Brazília választ, a baloldal jelöltje magabiztosan vezet

Latin-Amerika balra fordul. Lassan, de határozottan. Már olyan sokszor átverték ígérgetéssel, ármánnyal, hazugsággal, csellel, elszigeteléssel, puccsal, diktatúrával, fegyverrel, kínzással… és a gazdagok még gazdagabbak lettek, a szegények kiszolgáltatottsága nem változott. Sokat magyarázták a szubkontinens népeinek, hogy Észak-Amerikában milyen szép az élet, ott a demokrácia maga a tökély és a lehetőség mindenki számára nyitva áll. Olyan sokat, hogy az emberek többsége már meg sem hallja a régi nótát. Eljött az idő, amikor már nem engednek, mert maguk közül akarnak választani, azt, aki érti és beszéli a nyelvüket.

Kétszáz éve, hogy Simón Bolivár, a fáradhatatlan venezuelai forradalmár megálmodta és elkezdte megteremteni a szubkontinens szuverén egységét megtestesítő közösséget, a Dél-amerikai Államok Szövetségét. Kétszáz évnek kellett eltelni ahhoz, hogy az utóbbi egy-két évtized alatt Latin-Amerika országai balra fordultak. Csak Brazília, a földrész legnagyobb és legerősebb országa lógott ki a sorból, de most ott is erre mutatnak az előjelek. Ha a mostani, októberi választáson Luiz Inácio Lula da Silva nyer, Brazília is beáll a sorba. Ha összefognak, megszűnhet zsarolhatóságuk, nyersanyagtermelőkből késztermék-előállítókká válhatnak, sőt kölcsönre szorulókból kölcsönzőkké.

A brazil választásig már két hét sincs hátra, vajon mik az esélyek most?

A jelöltek a célegyenesben mindent bevetnek. A Qauest közvélemény-kutató szerint Jair Bolsonaro, a jelenlegi elnök növelte szavazatait a vallásos brazilok körében, stabilizálta második helyét Minas Gerais államban, így a szélsőjobboldali Bolsonaro öt pontot szerzett, míg a baloldali Lula négyet vesztett. Ám még e felmérés szerint is magabiztosan, tíz ponttal Lula vezet az október másodikán esedékes választás előtt. Addig még sok víz folyik le az Amazonason. A közvélemény-kutató cégek többsége Lulának első fordulós, tehát 50 százalék feletti győzelmet jósol.

Lula ragyogó szónok, kitűnő debattőr, beszédén átsüt, hogy azt mondja, amit gondol. Persze Bolsonarónak is vannak fegyverei. Például családostul, nagy átéléssel belépett a modernista, a hívek jelentős támogatásából gazdag evangelista egyházba, amit nem szabad összetéveszteni európai névrokonával. Nagy asszisztenciával megmerítkezett a Jordán folyóban, a Paraná állambeli Iguazu folyó egyik mellékfolyójában, és azt terjeszti, hogy ha Lula hatalomra kerül, egyházukat be fogja tiltani.

Egy vizsgálat szerint a brazilok szavazatában közel 50 százalékban a vallási megítélés is szerepet játszik, és sokaknál ez a döntő szempont. Jegyezzük meg: a latin-amerikai baloldal politikájától idegen a vallásellenesség. Még a venezuelai Hugo Chávez is gyakran emlegette, hogy hisz Istenben, és célja, hogy Jézus törekvéseit itt a földön megvalósítsa. Kérdés, kinek hisznek majd jobban az élesedő kampányban, amelyben Lula óriási tömeggyűléseken ünnepelteti magát konkrét kérdéseket felhozva a száz legnagyobb brazil városban, miközben Bolsonaro a leggazdagabb városokban, így São Paulóban motoros felvonulásokon mutatja be ejtőernyős múltjából eredő katonás, férfias tartását.

Bolsonaro szerint hiba van a brazil választási rendszerben, amely amúgy őt is a hatalomba repítette. Szerinte a számítógépes szavazási módszerről vissza kell térni a papír alapúra, és a folyamatba be kell vonni a katonaságot. A Lulát övező értelmiségi holdudvar ezt határozottam ellenzi, szerintük egy ilyen lépés magát a brazil demokráciát lehetetlenítené el. A baloldali mozgalmak félelme nem megalapozatlan, mert az ország történelmében gyakoriak a puccsok, az elnökválasztások idején az erőszakos, katonai beavatkozások, a jogállammal való visszaélés, gyilkosság, öngyilkosság, bebörtönzés, egymás lejáratása hamis vádakkal. Az ország elnökeinek igen gyakran kellett szembenézni vádemeléssel, vagyis impeachment eljárással: Fernando Color de Mello (1990–1992) esetében 29 alkalommal, Luiz Inacio Lula da Silváéban (2003–2010) 37 alkalommal, Dilma Rousseffnek (2011–2016) 68 alkalommal, Michel Temernek (2016–2018) 31 alkalommal, Jair Bolsonaronak (2019 januártól) 91 alkalommal. Voltak fegyveres konfliktusok is, ám többségükben csak egy-két államra terjedtek ki. Utolsó érvként mindig ott voltak a fegyverek, nemcsak a hatalmat gyakorlók kezében, hanem az aspiráns jobb és baloldali erők támogatására is szerveződtek lovasbandériumok, szabadcsapatok.

Az újkori brazil politikatörténetben gyakran voltak rendkívüli események, forradalmak és ellenforradalmak, elnökök tisztázatlan öngyilkosságai, száműzetések, fegyveres beavatkozások. A valós és valótlan korrupciós vádak is megszokottak. Az októberi választások elnökjelöltjei is alapvető törvénytelenségekkel vádolják egymást. Van előzmény: Lulát az előző választás előtt bebörtönözték, valószínűleg azért, hogy el se tudjon indulni. Ezt föltehetőleg nem lehet még egyszer eljátszani, még akkor sem, ha Bolsonarónak szembe kell nézni azzal, hogy a hatalommal való visszaélés és a korrupció vádjaitól nem tud majd szabadulni. A kampányvita ma tömegtüntetéseken és a sajtóban zajlik. A tömegek mozgatásában Lula, az állami sajtóban és üzleti körök meggyőzésében Bolsonaro áll jobban. A kampányban a magyar miniszterelnök és Bolsonaro – aki idén febtuárban Orbán Viktor vendégeként járt Magyarországon – kapcsolata is gyakran megjelenik. A jelenlegi elnököt ellenzéke Orbánhoz hasonlónak jellemzi.

Bolsonarót a Amerikai Egyesült Államok is feketebáránynak tekinti, de érdekeinek kiszolgálását inkább reméli tőle, mint az amerikai demokratáktól egyértelműen balra álló Lulától.

Az országban forradalmi hangulat érzékelhető. A média persze ott sem kiegyensúlyozott, a kormánypárti média kirívó túlsúlya tény, de az ellenzéknek is hatékony pozíciói vannak, megszólal mellette minden korosztály és a brazil értelmiség színe java.

Ezzel együtt is: nehéz lenne megjósolni a választás eredményét.